A budapesti Defendet annak idején milliárdos megbízásokkal hizlalta az első Orbán-kormány. A minap az EU ellen meg nem nevezett erők által viselt állítólagos háborúról értekező, Angela Merkel német kancellár távozását szorgalmazó Földi jelenleg bioenergia-üzletben utazik, mérsékelt sikerrel - írja az Átlátszó.

Alig volt az elmúlt húsz évben közkedély-borzoló, titkosszolgálati kötődésű botrány, amelyben valamilyen szerepben ne bukkant volna föl Földi László, az Információs Hivatal (IH) egykori műveleti igazgatója.

Földi most az oly divatos biztonságpolitikai szakértő szerepében sokkolja a lakosságot. Legutoljára a közrádióban fejtette ki nézeteit arról, miszerint Európa háborúban áll, megtámadták (nem részletezte, kicsodák, és sajnos ilyen kérdés nem hangzott el felé), a békebeli jogrend nem oldja meg a krízist. A legnagyobb problémának az ex-hírszerzőfőnök azt látja, hogy Európát ma Angela Merkel vezeti, márpedig neki le kellene mondania, hiszen„mikor nyert meg háborút egy nő?”.

Ezt idézte tőle a sajtó, de Földi mondott egyéb karcosat is: nem tartja például lehetetlennek, hogy merő patriotizmusból újra fölhúzzák a vasfüggönyt.

Több mint testőr

A zavaros ügyek, amelyekben involválódott, annyiban mindenképpen hasonlatosak, hogy ő általában a Fidesznek sem ellenére lévő pozíciót viselt. Kiemelt szerepe miatt készítettük most el portréját – ami, ha tetszik Önnek, kedves olvasó, akkor egy biztonsági-szakértő portrésorozat első epizódja lehet.

„Természetesen nem felemelt kézzel megyünk a küzdelembe” – ezt nem most és nem a menekültkrízis kapcsán nyilatkozta a Heti Válasznak a jelenleg 59 éves szakértő, hanem akkor, amikor 2005-ben elvállalta, és néhány hónapig vitte is a Fideszről éppen leváló, az egy évvel későbbi országgyűlési választásokon önálló listával induló MDF kampányigazgatóságát.

Az egykori MDF prominensei ma úgy emlékeztek az Átlátszónak, a volt belügyminiszter, Boross Péter ajánlotta Földit a pártvezetés figyelmébe, mint attraktív, tehetséges figurát. Bár Boross annó nem tartott az MDF-ből abszolút Fidesz-szövetségesként kivált Lezsák Sándorral és csapatával, ma nem áll távol az orbáni NER-től.

A volt MDF-esek ennek ellenére nem tartják Földit a később az önálló Fórum ellenében számos cselt bevető Fidesz trójai falovának, inkább szereplési vágyas, hiú embernek ismerték meg. Azt mindenesetre az idézett interjúban is kifejtette: „mesterségem, bármilyen furcsán hangzik, a háború”.

Titkosszolgálati pályafutás

Földi – bár ez a női államvezetők kontra harcászati eredményesség megjegyzésén nem különösebben érződik, az ellenpéldák Nagy Katalin cárnőtől Golda Meiren át Margaret Thatcherig hosszasan sorolhatók – végzettségét tekintve magyar-történelem szakos tanár. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán végzett 1980-ban, ahol együtt koptatták a padokat Csintalan Sándor későbbi MSZP-s politikussal, még későbbi Hír televíziós személyiséggel, akivel utóbb az üzleti életben is mozogtak közösen.

Másik fontos, gyerekkorából eredő kapcsolata bizonyos Tóth Béla. Ő a kilencvenes évek elején szerzett kétes hírnevet mint reklámpiaci befektető és mint a Fidesz 1994-es kampányának egyik kulcsembere. Még párt töretlenül harcos megmondó emberét, Bayer Zsoltot is elbizonytalanította egy időre a mozgalomban: 1994 októberében, a Fidesz számára fiaskóként végződő választás után magát a Népszabadság publicistájaként meghúzva írt róla az emlékezetes Simicskázós-kokainbárózós cikkében. És valóban: Tóth neve utóbb az olajügyekben bukkant föl.

Földi László biztonsági szakértő – a HVG-nek 1997-ben adott, online nem fellelhető portré-interjúja szerint – egyet tudott már főiskolásként, hogy nem akar tanár lenni. Vonzotta a filmrendezés világa is, de végül engedett a belügyesek csábításának. Állítólag édesapja, a Moszkvában filozófiából kandidáló, majd az MSZMP KB agit-prop-osztályára törekedő Földi Pál tanácsai ellenében.

A külföldi hírszerzéshez került operatív tisztként, az Egyesült Államokkal szemben aktívkodott forrásaink szerint, majd váltott a határon túli magyarokkal kapcsolatos információgyűjtésre. Felettesével, a rendszerváltást megelőző hírszerzés helyettes vezetőjével, Kocsis Kálmánnal együtt rugalmasan adaptálódtak a demokratikus viszonyokhoz: Kocsis az IH első embere lett, Földi pedig 1993-ra ezredesi rangban műveleti igazgató.

A titkosszolgálati álomkarrier 1996-ban ért véget, az úgynevezett Nyírfa-ügy nyomán. Az ilyenkor szokásos titkosítások és ködösítések miatt ma is nehéz eldönteni: a titkosszolgák maszekoltak-e rá valamilyen megfontolásból az uralmon lévő MSZP prominenseire vagy ellenkezőleg, a munka ment a szolgálati útján, s néhány balos kavarógép fennakadt a rostán, amiért is a szocik bosszút álltak a testületen.

Ami tudható: a magyar határőrségnek szúrt szemet az ukrán-magyar határnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében a határokon átívelő bűnözés. Földi 1995-ben adott szóbeli parancsot, hogy az IH emberei is szálljanak be a kutakodásba. Emlékezetes, ez volt az az időszak, amikor Katona Béla (MSZP), a Horn-kormány első titokminisztere a politika és a szervezett bűnözés közötti hídverésről értekezett.

Mások mellett Baja Ferenc, az MSZP örökös jolly-jokere, illetve Bajor Tibor szabolcsi politikus került úgymond a hatóságok látókörébe – vélt vagy valós bizonyítékok alapján, szintén nem tudni, Baja mindenesetre futott köröket, hogy levegyék a titkosítást az anyagról, mert szerinte ezzel tisztázhatná magát.

Földi és Kocsis mindenesetre el kellett hagyja a testületet. Utóbbi járt jobban: szarajevói nagykövet lett, míg Földi ellen büntetőeljárás indult jogosulatlan adatkezelés vádjával. A procedúra végén azonban fölmentette a bíróság, csak egy titkárnő kapott megrovást.

Földi első ügyvédje Tóth Béla üzlettársa, Zsiga Zsolt volt, akit utóbb a szürkezónába hajló kilakoltatásos ügyekkel hoztak összefüggésbe bloggerek. Földi később váltott védőt, új képviselője a nemrégiben elhunyt, s történetesen egy időben szintén a belügynek is bedolgozó Bárándy György lett.

Közpénzekkel kitömött biztonsági vállalkozás

A Fidesz 1998-as kormányra kerülésével új távlatok nyíltak meg Földi előtt. Az év novemberében jutott hozzá a Postabank volt biztonsági cégéhez, méghozzá akkori sajtóhírek szerint részletre. A váltással a banki rosszbefektetések-csomagból kikerülve virágzó üzlet lett a Defend Security Kft.: a közhivatalok és az állami vállalatok egymásnak adták a kilincset, hogy leszerződjenek.

A HVG 2001-es listája szerint a Magyar Fejlesztési Bank és cégei, az adóhatóság, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, a Miniszterelnöki Hivatal, a Hungexpo, a Szerencsejáték Zrt., a PSZÁF, az autópálya-kezelő, a Mol szerepelt a megbízók között összesen több mint négymilliárd forintos szerződéssel.

Ha az nem is igazolható, hogy a Nyírfa-ügyben volt összejátszás a fő politikai haszonélvező Fidesz és Földi között, Földi és a Defend csúnyán belekeveredett a soron következő titkosszolgálati botrányba. Méghozzá azért, hogy igazolódjék valamennyi legalábbis Orbán Viktor akkori és jelenlegi miniszterelnök 1998. őszi hazugságából.

Műbalhék és önmerényletek

Történt, hogy Orbánékra kezdett ráégni a Kaya Ibrahim-szori (a Népszabadság cikksorozata szerint tucatnál is több, valaha Fidesz- és Simicska-közeli céget tűnt el Kaya Ibrahim és Josip Tot útlevelének köszönhetően), s a kormányfő egy újabb botránnyal takart rá a régire. Azt állította, nem mellékesen teljesen hamisan, hogy a cikkek „az előző kormány idején, közpénzből folytatott törvénytelen adatgyűjtés” következményei.

Amikor azonban – például az esetre összetrombitált, bohózatszerű parlamenti vizsgálóbizottságban – igazolni kellett volna az állítást, komoly gondok akadtak. Egy utóbb leszerelt nemzetbiztonsági szakszolgálatos tiszt állította például, hogy ügynökök Kövér László akkori titokminiszter tanácsadójára, Szadai Károlyra hivatkozva önmerényletet rendeltek tőle, amit neki később egy MSZP- és titokszolgálat-közeli cégre kellett volna ráfogni – a merénylet balul sült el, az ügynök megsérült és lelepleződött.

Került bizonyíték is – ha nem is a Szadai-féle esetre, de legalább arra, hogy évekkel korábban egy szoci-közeli tévéműsor, az Űrgammák készítője adatokat gyűjtetett a produkció ellen sokat agitáló Pokorni Zoltán akkori kultúrpolitikusra, jelenlegi XII. kerületi polgármesterre.

A honorkiegészítésre vágyó magánnyomozó, Faragó Lajos maga mondta el utóbb a Népszabadságnak: Szadaival, illetve az NBH akkori főigazgató-helyettesével, a későbbi UD-s,majd a Katonai Biztonsági Hivatal főigazgató-helyetteseként tevékenykedő Horváth Józseffel vette fel a kapcsolatot. A kazettáért, amely az űrgammás megbízást igazolta azonban a Defend fizetett neki 1,5 millió forintot.

A hasonló viszont-szívességek vitték-e a pénzt, vagy csak Földi nem bizonyult sikeres menedzsernek, nem tudni, a Defend azonban az állami milliárdok ellenére nem hozta a remélt eredményt. Az állam (közvetve) kétszer is kisegítette: először a Magyar Posta, majd az MFB emelt tőkét a Defendben, de mindhiába, a cég végelszámolással múlt ki 2007-ben.

A biztonsági piac ismerői ezzel együtt hangsúlyozzák: Földi – aki a 2002-es országgyűlési választások második fordulója után pár héttel, májusban távozott a cég éléről – komoly vállalkozássá fejlesztette a Defendet, ami megbízhatóan működött, és ellentétben a mai gyakorlattal, szépen fizetett a dolgozóinak is. Éppen a fejlesztések (elsősorban a készpénzkezelés és -szállítás eszközparkja) vittek el annyit, hogy azt nem tudta kompenzálni még az állami megbízásdömping sem.

Az utolsó időkben egyébként már közvetett kistulajdonosként is kiszállt Földi: cégét, a Defend-tulajdonos V.I.B. Kft.-t szintén 2002 májusában, átadta Csintalannak.

A szarajevói kapcsolat

Korábban azonban még a terjeszkedésben látták a kiutat. Leányvállalatot alapítottak Szarajevóban – történetesen ott, ahol akkor az ex-IH-s Kocsis volt a nagykövet -, közösen egy volt bokszbajnok, Mensur Peljto cégével. A 2001-ben létrejött Defend & K.O. Security d.o.o. 49 százalékát a magyar Defend 51 százalékát pedig Peljto Knock Out Security nevű vállalkozása dobta össze.

Peljto annak idején a HVG-nek elmondta, cége tevékenységét kívánta kibővíteni a pénzszállítással, Németországban keresett befektetőket, amikor is Földi bejelentkezett nála. Ekkoriban a pénzszállítás ugyan még az állam monopóliuma volt Bosznia-Hercegovinában, de a Peljto-Földi páros a jelek szerint bízott a liberalizációban.

Peljtót egy bosnyákok és boszniai horvátok által szerb befolyás alatt állónak mondott nemzetközi szervezet háborús bűnökkel vádolja, mondván, a boszniai horvát védelmi tanács 108. dandárja tagjaként hadifoglyokkal és civilekkel kegyetlenkedett a balkáni háború idején, 1992-ben Brckó-környékén. Ezek a hírek már korábban is felmerültek, tavaly óta azonban Peljto bíróság előtt áll, de tagadja bűnösségét. A férfi ügyeit vizsgálták a bosnyák hatóságok is.

Mensur Peljto mindennek ellenére a 2013-ban létrejött Bosnyák-Magyar Társaság társelnöke lett. Az „értelmiségiek, üzletemberek és politikusok” hídépítő célú társaságaként létrejött szervezet megalakulásáról szóló MTI-hír Peljtót kormány-főtanácsadóként mutatta be.

A komoly munkák hiányában hamar parkolópályára tett boszniai vállalkozásnál nagyobb falat volt, hogy a Defend egy időre beszállt az Olajterv-csoport egyik kft-jébe is.

A Defend végelszámolója Seprényi Sándor volt, aki hasonló tisztet töltött be egyebek mellett a Vegyépszer-csoportban, s aki a tavaszi közgyűlésen még bizonyosan tag volt a dolgozókat átverő, 2,9 milliárdos uniós támogatást elnyert ESZOSZ szövetkezetnek.

A végelszámolás során az egykori Defend-tulajdonos Magyar Posta biztonsági cége, a valaha szintén postabankos vállalkozásként alapított JNT Security Kft.-je szerezte meg a Defend 1,3 milliárd forint könyv szerinti értékű pénzszállítási és érték-feldolgozási eszközeit.

A JNT-ről az Átlátszó derítette ki, hogy alvállalkozójával, Pintér Sándor belügyminiszter volt érdekeltségével a CBSZ Zrt. karöltve egy olyan bedolgozói-alvállalkozói rendszer csúcsán foglal helyet – tudtukkal vagy anélkül -, amely végső soron a vagyonőrök kizsákmányolását szolgálja.

Földi László jelenleg az MKM Bioenergia Szolgáltató Zrt. fő részvényese. A biogáz-előállításra létrejött cég 2006-ban Megamorv néven indult, ami az egykori FKGP-s országyűlési képviselő, a barguzini Petőfi-kutató Morvai Ferenc „márkaneve” volt; az eredeti Megamorv felszámolója nem tudott a név újrahasznosításáról, lehet, ennek következménye az MKM névváltoztatása is.

Akárhogyan is, az eredményeket szemlélve előfordulhat, Földinek újfent, sokadik nekifutásra is profilt kell váltania: az MKM tavaly árbevételt nem, ellenben 1,3 milliós veszteséget termelt, saját tőkéje mínusz 16 millió forintot volt, kötelezettségei ellenben 92,6 millióra rúgtak.

atlatszo.hu / Rádi Antónia