A kamarai mesteravatón többek között részt vett Romanek Etelka, Esztergom polgármestere, Czunyiné Bertalan Judit államtitkár, Popovics György, a megyei közgyűlés elnöke, Völner Pál, országgyűlési képviselő, államtitkár, illetve  kamarai vezetők, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke, Szerencsés László, a KEMKIK elnöke és Zoltai Dániel a KEMKIK titkára.

Az ünnepséget köszöntő beszédekben egyebek mellett elhangzott, hogy Komárom-Esztergom megyében idén a támogatott képzés eredményeképpen 19 szakmában 277 mester vehette át az oklevelét. A képzésekhez a kamara két projekt révén közel 66 millió forint támogatást kapott. Az október 30-ai esztergomi rendezvényen 14 szakmában 192 támogatott és 23 nem támogatott mesterjelölt vette át a mesterlevelet.  Az új mesterek többek között az autóelektronikai műszerész, az autószerelő, a villanyszerelő, a pincér, a gáz- és tüzeléstechnikai műszerész, a gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat szerelő, a hegesztő, a bútorasztalos, az épületasztalos, a kézápoló- és műkörömépítő szakmákból kerültek ki.

Ugyancsak a köszöntőkben foglalták össze a felszólalók a mesteri cím jelentőségét. Eszerint ez a rang a magasabb szintű tudást, megbízhatóságot jelenti a fogyasztóknak, illetve azt is, hogy a kézműves másként tekint munkájára, a hivatását művelő szakember mentalitása más, mint egy kezdő fiatalé.

Maga a mesteravatás a hagyományokhoz ragaszkodva, az előírt szertartásosság külsőségei mentén történt. A szertartásmester behívta a terembe a látómestereket, akik azoknak a vizsgabizottságoknak voltak az elnökei, melyek a jelölt alkalmasságáról döntöttek. A fő céhmester – Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke – kinyitotta a céhládát, majd köszöntőt mondott. A látómesterek „Mesterré fogadom” kijelentés kíséretében átadták a jelölt mesterlevelét, majd az újdonsült mesterek egy díszes kupából bort hörpintettek. Ezt követően a fő céhmester és az atyamester (ez utóbbi Szerencsés László megyei elnök volt) gratuláltak az új mestereknek.

A mesterek esküje így hangzott: „Én…, becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy a mesteri cím viselésére méltó leszek. Tanítványaimat tisztességre és szakmám megbecsülésére nevelem. Munkámat legjobb tudásom szerint végzem, megbízóim és Hazám szolgálatára.” Az ünnepség végén az atyamester lezárta a ládát, néhány szóval lezárta az ünnepséget és kiürítette a társpoharat.

Városházi információ