Tényleg így van, lerántjuk a leplet az igazságról.

Idén áprilisban a nettó átlagkereset 201 500 forint volt a KSH adatai szerint. Ez az adat minden hírportálon megjelent, és a közösségi oldalakon az olvasók sem hagyták szó nélkül. Minden alkalommal nagy felháborodást vált ki a Központi Statisztikai Hivatal átlagkeresetekről szóló jelentése. Sokan egész egyszerűen hazugságnak tartják, egy központilag manipulált mutatónak, aminek nincs más célja, mint félrevezetni a teljes magyar lakosságot.

Az egész felháborodás mögött valójában egy elég nagy félreértés áll. De mint ahogy azt nagyon sokan gondolják, valóban nem annyi a fizetése a legtöbb magyarnak, mint amennyi a jelentésekben szereplő átlagkereset.

Először is tegyük tisztába, hogy a jövedelem és a kereset nem ugyanaz. A jövedelembe minden beletartozik, ami bevételt jelent (szociális juttatások, nyugdíj, segélyek, stb.), míg a kereset az csak a munkából származó jövedelem, tehát a fizetés. Az átlagkeresetnél a fizetéseket veszik számításba.

Az átlagkeresetet nagyon egyszerűen úgy lehet kiszámolni, hogy az összes pénzt, amit megkeresnek a dolgozó magyarok összeadják, és elosztják a dolgozó lakosság létszámával, ebből kijön az átlagkereset.

Nézzünk egy nagyon egyszerű példát arra, hogy mi is a gond az átlagkeresettel. Ha van tíz ember, és azt mondjuk, hogy átlagosan száz forintot kapnak, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden ember kap egy százast, hanem lehet, hogy 9 ember egyáltalán semmit se kap, az egyik viszont zsebre tehet egy ezrest. (Ez a decimálisok szerinti megosztás.) De az átlag ettől még 100 forint marad.

Ezzel a módszerrel vizsgáljuk meg a fizetéseket is, amihez - frissebb adat híján - a KSH 2015-ös kereseti adatait használjuk. Ha a társadalmat a fizetése szerint akarjuk tíz egyenlő részre osztani (az első tizedbe kerülnek a legkevesebbet keresők, a tizedikbe pedig a legtöbbet keresők), akkor az egy főre eső éves nettó munkajövedelem 994 102 forint volt.

Ezt az összeget viszont csak a nyolcadik decilisbe tartozók tudták megugrani, ami azt jelenti, hogy a dolgozó magyar lakosságnak több, mint a 70 százalékának a fizetése nem érte el az átlagot. Az alábbi táblázatban érdemes megnézni, hogy a legnagyobb szakadék a kilencedik és a tizedik decilis között van, több mint 1 200 000 forint.

Forrás: penzcentrum.hu

Tehát amikor azt olvassuk a KSH jelentésében, hogy mekkorát ugrott az átlagkereset, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy ez nem azt jelenti, hogy az átlag magyarnak nagyot nőtt a fizetése, hanem hogy van egy réteg (ez például egy minimálbér emelésnél alsó rétegre is igaz lehet), akiknek a keresete nagyot ugrott.

És igen, az is nagyot húzhat az átlagon, a társadalom legjobban kereső tíz százalékának emelkedett jelentősen a fizetése.

penzcentrum.hu