Botka azonban Orbánnal ellentétben nem cinikus, hanem pragmatikus, de ennek is egy olyan keveréke, amelyik érzelmes és elkötelezett. A pragmatikus oldala képes és akarja is érteni, hogy tőkések nélkül, ezáltal gazdagok nélkül nem lehet kapitalizmust működtetni, azonban az érzelmes és baloldalra elkötelezett oldala, nem tudja és nem is akarja elfogadni, hogy a nemzettől lopott vagyonokkal emberek szembeköpjék az egész magyar társadalmat.

Botka nem gazdagságellenes és nem gazdag ellenes, csak azt nem akarja elfogadni, hogy a lopott jószág adja a befolyást és a hatalmat. Nem tesz különbséget a mi gazdagunk és az ő gazdagjuk között, csak abban tesz különbséget, hogy tiszta pénzből lett e a vagyon vagy lopottból. A leírtak adják azt a meghatározó különbséget, ami Botka és Orbán között van!

Botka nem a gazdagokat utálja, hanem azt a szegénységet, amit mára a Fidesz, az országra szabadított, és mint a valamikori spanyolnátha pusztítja az országot.

 Botka nem a grófot utálja, hanem a cseléd sorsot, amelyet újra rászabtak, holmi senkiháziak a magyarok nagy részére, a vele járó kilátástalansággal, nélkülözéssel és a reménytelenséggel.

Botkának nem a költségvetés fogja a gondot okozni, hanem az ütközet, amit a sajátjaival le kell folytatnia, akik közül sokan nem akarnak mást mint Orbán tesz ma, azzal a különbséggel, hogy magukat képzelik a mai tolvajok helyébe.

Botka egyik fontos küldetése a morál beemelése a közgondolkodásba és a cselekvésbe.

A morál nem teszi lehetővé milliók tönkretételét, vagy egyszerűen elhagyását!

Nagy küzdelem lesz, ha megnyeri, de ez az egyetlen esély arra, hogy az ország visszakerüljön a normális állapotba!