Január 12-én csütörtökön egy őrjöngő férfi három rendőrt sebesített meg késsel, egyiküket olyan súlyosan, hogy életét vesztette. Mindezek után a rendőrök célzott lövésekkel megállították, majd elfogták a tettest. Azonban pályafutásuk alatt nem minden járőr használja szolgálatifegyverét, de az mindig ott van az oldalukon. Mutatjuk, milyen esetekben használhatják a rendőrök a lőfegyvert.

Baumann Péter főtörzsőrmestert január 12-én éjszaka intézkedés közben késsel sebezte halálra egy őrjöngő férfi Budapest XI. kerületében. A támadó egy 17 centiméter pengehosszúságú késsel mindhárom rendőrt megszúrta, majd az utcára menekült, ahol az egyikük egy figyelmeztető lövést követően lábon lőtte Sz. Szilárdot, így sikerült őt elfogni. 

Szatmári Sándor büntetőügyvéd a Metropolnak nyilatkozva elmondta, hogy a rendőrök a törvényi feltételeket betartották, hiszen többször is figyelmeztették az elkövetőt. A lap most összeszedte, hogy milyen esetekben használhatnak lőfegyvert a rendőrök.

A lőfegyverhasználatnak elősorban csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül, de ezt egy sor intézkedés előz meg. Ilyen például a szóbeli figyelmeztetést, vagy az olyan enyhébb kényszerítő eszközök használata, mint a gumibot.

Külön fel kell hívni a figyelmet a lőfegyverhasználatra is, még az első figyelmeztető, majd az egyik végtagra leadott lövés előtt.

Azonban vannak olyan rendkívüli esetek is, amikor a rendőr nem késlekedhet, ilyenkor a figyelmeztetés elmaradhat, és anélkül is elsülhet a szolgálatifegyver. Valamint, ha az egyenruhás szükségesnek véli a lőfegyverhasználatot, és úgy látja, hogy azzal nem sodor nagyobb veszélybe senkit, akkor készenlétbe helyezheti vagy tűzkész állapotba hozhatja azt.

A rendfenntartók az alábbi esetekben használhatják leginkább a lőfegyvert:

• A testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítása esetén. Tehát ha egy ember késsel fenyegetőzik, és a felszólítások ellenére sem hagyja abba, akkor még nem lőnek rá, de ha már valakit közvetlen közelről megtámad, akkor már nagyobb esélye van a lőfegyverhasználatnak.
• A terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése, vagy a közveszély okozása is okot adhat a rendőrnek a lőfegyverhasználatra. Ha valaki például erőszakkal akar egy légi- vízi- vagy vasúti járművet elvinni vagy pilótát cserélni, akkor a rendőr használhatja a lőfegyverét.
• Ha valaki bűncselekményét lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel szándékozik elkövetni;
• De őrizetben, vagy szabadságvesztését töltő személyre is rálőhet a rendőr, ha szökni próbál, valamint akkor is, ha a szökésben lévő rab az emberi élet kioltását fegyveresen és szándékosan követte el.
• A rendőr azzal a személlyel szemben is használhatja lőfegyverét, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas, más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget.
• Végül a rendőr az emberi élet kioltását szándékosan elkövető személy elfogására, szökésének megakadályozására is használhat lőfegyvert.

Mint megírtuk, a január 12-i támadás következtében az egyik rendőr a bal combján, a másik a karján és a mellkasán sérült meg, míg a harmadik rendőrt szívtájékon érte a halálos szúrás.

A 29 éves Baumann Péter helytállása előtt a rendőrség fekete zászlókkal, illetve a szolgálati gépjárműveken gyászszalaggal tiszteleg. Gál Kristóf rendőr alezredes, az ORFK szóvivője péntek délelőtt bejelentette, hogy hősi halottnak fogják nyilvánítani a szolgálatteljesítés közben meghalt főtörzsőrmestert. A rendőrgyilkossággal gyanúsított Sz. Szilárd kihallgatásakor tagadta az ellene felhozott vádakat, és panaszt tett a gyanúsítás miatt. 

Az újbudai rendőrgyilkosságról Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, aki azt mondta: nagyon veszélyes hivatás a rendőröké, a rendőrgyilkosság pedig nem mindennapos Budapesten. A kormány gondoskodni fog az Újbudán meggyilkolt rendőr családjáról – tette hozzá a kormányfő a Kossuth rádióban még péntek reggel. (Index)