A malária nem csak a lefolyása miatt, hanem az ellene való küzdelem miatt is egy nagyon kellemetlen betegségnek számít. Az eddigiek során egyszerűen nem sikerült ellene megfelelő hatékonyságú vakcinát kifejleszteni, mivel a vírushoz köthető parazita, a plazmodium olyan fehérjét tartalmaz, mely meggátolja az immunitást kialakító úgynevezett T-sejtek termelődését.

A plazmodium okozta bénultság miatt tehát a szervezet egyszerűen nem tudta megtermelni a szükséges sejteket, mely védelmet nyújtana a betegség ellen. Pont ebből az okból kifolyólag nem sikerült egy hatékony vakcinát kifejleszteni a malária ellen, mert hiába mesterségesen próbálták beindítani a T-sejtek termelését, ugyanúgy sikertelen volt.

A malária pedig már évek óta a világ egyik vezető halálozási oka, elsősorban a fejlődő országokban, azon belül is Afrikában. 2019-ben például körülbelül 229 millió malária-fertőzöttről számoltak be, akik közül legalább 400 ezren életüket vesztették, és a jelenleg a leghatékonyabb vakcina is mindössze 30 százalékos hatékonyságú a fertőzés ellen.

Ebben hozhat forradalmat a koronavírus-vakcinákban is alkalmazott RNS alapú technológia, mellyel sikerült a kártékony fehérjét megkerülni, és a szervezetnek sikerült az immunizáló T-sejteket előállítani – írja a The Academic Times. Az állatokon végzett kísérletek terén hatalmas sikernek bizonyult a technológia, az emberi kísérleti fázis még hátra van.

Richard Bucala, a Yale Gyógyszerészeti Egyetem professzor és a vakcina társalkotója elmondta, hogy állati kísérletek során ez a legmagasabb védettség, amit valaha sikerült kialakítani a betegséggel szemben. A következő fázis lesz az emberi kísérleti szakasz, amihez az AstraZenecához fognak fordulni, mely megvalósítja a kísérletet, és amennyiben ez sikeres, a GlaxoSmithKline végezheti a vakcina tömeggyártását.

Bucala beszámolója szerint az általuk alkalmazott technológia eltér a Pfizer mRNS alapú technológiájától. Mindkettő vakcinával gyakorlatilag „utasításokat” visznek be az RNS útján, ám a malária elleni oltóanyagban saRNS technológiát alkalmaznak, mely a professzor elmondása szerint azért előnyösebb, mert alacsonyabb dózissal is magas hatékonyság érhető el.

Hozzátette: az saRNS technológia lehet az, ami a jövőben a legtöbb betegség ellen megfelelő lehet, akár a COVID-19 ellen is. Mint mondta, az mRNS egy nagyon fontos lépés volt ezen a téren, de az saRNS jóval olcsóbbnak és hatékonyabbnak tűnik, valamint kevesebb adaggal is magas hatékonyság érhető el. (liner.hu)