Híres első világháborús hadihajót találtak a Falkland-szigetek közelében, írja a Live Science. Az 1907-ben szolgálatba állt SMS Scharnhorst nagycirkáló (nem összetévesztendő a náci Németország 1939-ben szolgálatba állt Scharnhorst csatacirkálójával) az Atlanti-óceán fenekén pihent mostanáig, miután 1914. december 8-án a brit admiralitás egyik köteléke legyőzte a Császári Haditengerészet Dél-Amerika déli partjainál portyázó kilenctagú hajóraját, elsüllyesztve többek közt a nagy méretű, 144 méter hosszú, 13 ezer tonna vízkiszorítású, négykéményes páncélos gőzhajót is.
Az idei évben is a Semmelweis Egyetem érte el a legjobb helyezést a hazai felsőoktatási intézmények közül a Times Higher Education most kiadott szakegyetemi rangsorának orvos- és egészségtudományi kategóriájában. Az egyetem a múlt évhez hasonlóan most is a 301-400. helyezés közötti intervallumban helyezkedik el, ám ezen belül – az indikátorok elemzése alapján – 61 helyezést lépett előre. A Semmelweis Egyetem az élettudományok kategóriában is a világ 400 legjobb egyeteme között szerepel.
Mátyus Edit, az ELTE Természettudományi Karának kémikusa elnyerte a legrangosabb európai kutatási alap támogatását. A fiatal szakember azt tervezi, hogy itthon valósítja meg kutatási programját, amely a kémia ismeretlen területeire, a jelenlegi elméleti alapokon túlra merészkedik. Mátyus Edit szerint az ELTE elméleti kémiai képzése nemzetközi színvonalú, és más szakokra is igaz, hogy ha egy fiatal jó eredményekkel végez, motivált, érdeklődő és jól beszél angolul, akkor két kézzel kapkodnak érte itthon és külföldön is.
2006 óta biztosít kutatói ösztöndíjat a Budapesti Műszaki Egyetem ifjú kutatóinak a szigetországban a japán székhelyű Suzuki Alapítvány, amelynek elnöke Osamu Suzuki, a Suzuki Motor Corporation elnök-vezérigazgatója. A program mélyrehatóbb tudományos tevékenységekhez és kutatói munkákhoz nyújt segítséget, valamint célja a nemzetközi tudásmegosztás a természettudományok területén, úgy, mint az elektronika, elektromosság, gépipar vagy műszaki informatika. A BME és a japán Shizuoka Egyetem közti jó kapcsolatnak köszönhetően most először látogattak a fogadóegyetem képviselői az esztergomi Suzuki-gyárba.
Őskőkori hűtőszekrényt találtak az osztrák Tudományos Akadémia régészei az ausztriai Kremsben. A mintegy 23 ezer évvel ezelőtt emelt kőépítményt egy jól szervezett vadász- és gyűjtögető csoport alkotta, ez eddig az egyetlen ilyen lelet ebből a korból. Hasonló hústárolók azonban a mai napig léteznek.
A világ legöregebb, csaknem 8 ezer éves igazgyöngyét találták meg az Egyesült Arab Emírségekben, a Maravah-szigeten. Az alig egy centiméter átmérőjű gyöngyre egy régészeti feltárás során bukkantak tavaly az archeológusok - jelentette vasárnap a The National helyi hírportál.
A Szaturnusz eddig ismeretlen 20 holdját fedezték fel amerikai tudósok, ezzel a gyűrűs bolygó átvette a vezetést a Jupitertől a Naprendszeren belül. A Szaturnusznak az újakkal együtt már 82 kísérője lett, míg a Jupiter körül csak 79 kering – olvasható a BBC hírportálján.
A sejtkutatás területén elért eredményeiért két amerikai és egy brit tudós, William Kaelin, Gregg Semenza és Peter Ratcliffe kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Egy nagyjából 96 millió évvel ezelőtt élt, eddig ismeretlen pteroszaurusz megkövesedett maradványait tárták fel a kutatók Északkelet-Ausztráliában: a több mint négyméteres szárnyfesztávolságú őshüllő a vassárkány nevet kapta.
A technológiai fejlődés segíthet megmenteni a bolygót, de önmagában nem elég hozzá. Mindent a jövőbeli találmányokra, a piac önszabályozására alapozni öngyilkos hazárdjáték lenne. A kormányok, a civil társadalom és a fogyasztók együttműködésére lenne szükség.
Mind a négy lebénult végtagját mozgatni tudta egy francia férfi a külső robotváz segítségével, amelyet gondolataival irányított - írta a BBC hírportálja. A 30 éves Thibault négy évvel ezelőtt egy balesetben 15 métert zuhant, gerince megsérült és mind a négy végtagja lebénult. A következő két évét kórházban töltötte.
Szándékosan építették az Andok törésvonalaira a inkák a 2450 méter magasan egy alig megközelíthető hegynyergen elterülő városukat, a Machu Picchut - véli egy brazil kutató, aki az Amerikai Geológiai Társaság Phoenixban zajló éves találkozóján mutatta be georégészeti elemzését a térségről.