Jókora késéssel, csak a tavaszi ülésszak kezdetén, szerdán kezdi Magyarország a Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról szóló parlamenti vitát. Szakértők egybehangzó véleménye szerint nem véletlen, hogy hazánk az utolsók közé tartozik a döntéssel: ezzel a kormány minden valószínűség szerint valamilyen alkupozíciót igyekszik kicsikarni az Európai Unióból a vitás kérdések ügyében.

Brüsszelben attól tartanak, hogy Orbán Viktor zsarolásra használja fel két északi ország NATO-csatlakozását – írja a Politico. A lap szerint erre utal az is, hogy múlt pénteken a kormányfő arról beszélt: az nem járja, hogy a két ország azt kéri, egyezzünk bele, hogy felvegyék őket, míg ők – állítása szerint – hazugságokat terjesztenek Magyarországról.

A Politico cikke szerint Orbán kijelentése megerősítette azokat a félelmeket Brüsszelben, hogy a magyar kormányfő a jogállamisági kérdésekben akar kedvezményeket elérni a két ország NATO-csatalakozásának engedélyezésével.

Ugyanakkor az RTL arról ír, hogy egy svéd képviselő szerint nem valószínű, hogy a miniszterelnök taktikája sikeres lesz, mert az EU-ban „mindenki kezdi unni a szokásos zsarolási taktikákat”, valamint a jogállamisági kérdés fontos a tagállamoknak.

Egy EU-s diplomata szerint pedig Magyarország még március végéig ratifikálni fogja a svéd és finn csatlakozási kérelmeket, mert Orbán egyre gyengébb lapokkal játszik, és nem engedheti meg magának, hogy újabb fontos szövetségeseket veszítsen, köztük az Egyesült Államokat.

Az RTL Híradónak Feledy Botond külpolitikai szakértő kijelentette, valószínűtlennek tartja, hogy végül ne szavaznák meg a kormánypártok a skandináv országok NATO-csatlakozását, hozzátéve, hogy a háttérben minden bizonnyal informális alkudozás zajlik, hogy mit kérjen a magyar kormány a támogatásáért cserébe. (szmo.hu)