Még áprilisban egy szombathelyi tanácskozáson Palkovics László azt mondta, 2019-től felmenő rendszerben kötelezővé tennék a középiskolai felvételit, és központilag szabályoznák, hány diák vehető fel gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakközépiskolába. Ahogy korábbi cikkünkben már rávilágítottunk: az oktatásért felelős államtitkár kijelentése akkor valamiért nem keltett nagy visszhangot, pedig a tervezet, amiről beszélt, azt jelenti, hogy az általános iskolából kikerülő diákoknak 14 évesen végleg eldől a sorsuk, és vélhetőleg az eddigieknél jóval kevesebb esélyük lesz arra, hogy bejussanak egy gimnáziumba.

A Magyar Nemzet szombati cikkében bemutatnak egy olyan, tavaly decemberi háttéranyagot, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériumban készítettek a témában. A dokumentumban egyebek közt szerepel: „Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése.” A háttéranyag felveti: a gimnáziumokba és szakgimnáziumokba jelentkezőknek kötelező lenne az írásbeli felvételi vizsga, illetve előírnának egy minimális bejutási küszöböt. A módosításokat már a 2018/2019-es tanévtől bevezetnék, ekkortól „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” írnának elő.

A jelentésben szerepel, hogy a gimnáziumi keretszámok nagyobb mértékben csökkennének, mint azt a demográfiai okok, vagyis a csökkenő tanulólétszám indokolná, illetve a lap szerint egy olyan javaslat is született, hogy azokat a gimnáziumi felvételt nyert tanulókat, akiknek a képzése nem indul el az alacsony létszám miatt, átirányítsák a szakképzésbe. Azt is bevezetnék, ha egy gyereket az általános eljárásban nem vesznek fel sehová, a pótfelvételin már csak a szakképzésbe jelentkezhessen.

A háttéranyag arról is értekezik, hogy milyen előnyöket kaphasson az, aki a gimnáziumok helyett a szakképzést választja: így a felvetések között szerepel, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek. Ezen felül fejlesztenék a nyelvi képzéseket, és bővülne az ösztöndíjrendszer is – írja a Magyar Nemzet.

A Nemzetgazdasági Minisztérium háttéranyaga még nincs a kormány előtt, s ez a lap szerint összefügghet azzal is, hogy a közelgő választások előtt komoly kockázatokkal járna az évről évre népszerűbb gimnáziumok visszaszorítása.

magyarnarancs.hu