2016-ban az EU-s tagállamok háztartások átlagosan éves kiadásuk csaknem egynegyedét rezsire (lakhatás, víz, áram, villany, gáz és egyéb tüzelőanyagok) költötték. Ez őrületesen nagy összeg: összesen körülbelül 2000 milliárd euró, ami az EU GDP-jének 13,3 százalékának felel meg. Az EU-s háztartások messze a legtöbbet rezsire költik – derül ki az Eurostat összegzéséből, amelyben azt vizsgálták, hogy éves szinten mire mennyi pénz megy el egy-egy háztartásban.

A lakhatás mindig is a háztartások pénztárcáját legjobban terhelő tétel volt, de az utóbbi években folyamatosan emelkedik az erre fordított összeg: míg 2006-ban 22,6 százaléka volt a háztartások költségvetésének ez a rész, 2016-ra már 24, 5 százalékra emelkedett. És bár az uniós tagállamokban különböző mértékben nőttek a lakhatás költségei, de a tendencia mindenhol megfigyelhető volt.

Magyarországon például az összköltések 19,2 százaléka ment lakhatásra, a legkevesebbet Máltán (10,3 százalék), a legtöbbet Dániában (29,1 százalék) költötték tavaly az emberek erre a célre.

De mire ment el a többi pénz?

• Kezdjük egy fontos tétellel: élelmiszerekre például a magyar háztartások összköltségeik 15,2 százalékát fordítják. Az EU-s átlag 11,1 százalék, a legtöbbet élelmiszerre Litvániában (20,6 százalék), a legkevesebbet az Egyesült Királyságban (7,1 százalék) költik. Ami arányaiban annyit tesz: a magyarok több mint kétszer, a litvánok csaknem háromszor többet költenek pénzükből élelmiszerekre, mint az Egyesült Királyság lakosai.
• Érdekesség, hogy az Unióban a magyarok költik átlagosan alkoholra és cigarettára csaknem a legtöbbet havonta (7,6 százalék), a listavezető itt Észtország (8,5 százalékkal), a legmértéktartóbbak pedig a portugálok, ahol a havi apanázsból alig 3,1 százalék megy ezen egészségkárosító élvezeti cikkekre. Az EU-s átlag egyébként hozzájuk közelít 3,9 százalékkal.
• Biztosításra a magyarok pénzük 1,2 százalékát fordítják, ami szinte pont a fele az EU-s átlagnak (2,5 százalék). Észtországban az összköltségvetés alig 0,6 százalékát költik erre a célra, míg a hollandok 4,4 százaléka listavezető ebben a szegmensben.
• Különböző üdülési formákra (hotel, kemping, stb.) a magyarok alig 1,6 százalékát fordítják pénzüknek, ami szinte megegyezik az uniós átlaggal (1,7 százalék). Ciprus viszont itt toronymagasan vezet 8,5 százalékkal, míg a legkevesebbet a finnek fordítják hotelekre, összköltségeik alig 0,5 százalékát.
• Ha üdülni nem is nagyon járnak a magyarok, de éttermekbe és kávézókba azért igen: 7,7 százaléka az összköltéseknek erre ment el tavaly. Az EU-s átlag ettől valamivel elmarad (6,9 százalék), de például a legtöbbet költő spanyolok csaknem kétszer többet fizettek nálunk ilyen szolgáltatásokért (14,8), míg Lengyelországban éves szinten mindössze 2,5 százalékot költöttek ilyen célra a lakosok.
• A kommunikáció (a postai levélküldéstől a telefonon át az internetig mindent egybevéve) kevésbé terhelte meg a magyarok pénztárcáját: 2016-ban a háztartások költségeinek 3,8 százalékát tették ki ilyen célú kiadások. Az uniós átlag ettől némileg elmarad (2,5 százalék), a tagországok közül a legolcsóbb Luxemburgban kommunikálni( 1,6 százalék), a legdrágább pedig Bulgáriában (4,8 százalék).
• Tömegközlekedésre a magyarok kifejezetten keveset költöttek tavaly (1,8 százalék). A legkevesebbet erre a célra Luxemburgban fordították (0,8 százalék), míg a legtöbbet Görögországban (5,6 százalék), az uniós átlag viszont 2,8 százalék volt.
• Jóval többe került viszont az üzemanyag és az autókarbantartás. Erre a magyarok pénzük 7,6 százalékát költötték, és míg Szlovákiában a háztartások összköltéseik 3,2 százalékát fordították autós közlekedésre, addig Szlovéniában ennek több int háromszorosát (10, 8 százalék). Az uniós átlag viszont csak 6,3 százalék volt.
• És hogy maradjunk az autóknál: 3 százalékát költötték átlagosan a magyarok járművásárlásra tavaly. Ez alig valamivel kevesebb az uniós átlagnál (3,8 százalék), és míg a Szlovákok nem nagyon vettek autót (1,7 százalék), a luxemburgiak annál inkább (5,1 százalék).
• Ruha és cipő: a magyarok 3,6 százalékát fordították tavaly bevételeiknek arra, hogy ruhaneműt vegyenek maguknak, ami alig valamivel több, mint a legkevesebbet költő Bulgária kiadásai (3,2 százalék). Az uniós átlag ennél azért magasabb (4,9 százalék), Észtországban viszont a háztartások költségeinek 6,8 százaléka ment tavaly öltözködésre.
• Bútorokra és háztartási eszközökre a magyarok pénzük 4,4 százalékát költötték, az EU-s átlag viszont 5,5 százalék volt tavaly. És míg ilyen árucikkekre a legkevesebbet a görögök szánták (2,8 százalék), a legtöbb pénz erre a célra Máltán ment el (7 százalék).

További részletek a Ténygyár cikkében >>