A bizottság mindenesetre azt tervezi, készít egy jelentést az alapítványok működéséről. Ha jogilag mindent rendben találnak, akkor sem biztos, hogy etikailag elfogadható célra mennek el a pénzek - írja a Magyar Nemzet.

Március végén lát napvilágot a tervek szerint a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának (fb) az a jelentése, amelyik a jegybank alapítványainak működését veszi górcső alá. Egyelőre azonban az sem világos, hogy a körmére nézhet-e egyáltalán az fb az alapítványoknak. Vannak ugyanis olyan jogi vélemények, melyek szerint a nemzeti banknak legfeljebb annyi köze lehet az alapítványaihoz, hogy meghatározhatja azok célját, és kinevezi a kuratóriumot. Ezek szerint azt, hogy ezt a több mint 250 milliárd forintot miként használják fel, a jegybank felügyelőbizottsága sem vizsgálhatja.

Ennek ellenére a bizottság jelentést készítő tagja, Madarász László arra számít, hogy az alapítványok nem gördítenek akadályt a jelentés elkészítése elé. Lapunknak elmondta, hogy „be szeretnének menni az alapítványokhoz”, és annak néznének utána, mi a helyzet a célok teljesítésével, hogyan gazdálkodtak, mit tudtak elérni az elmúlt években. Ebben Madarász László szerint az a bírósági döntés is segítheti az fb-t, amelyik január végén kimondta, hogy a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány közfeladatot lát el, és közpénzzel gazdálkodik.

Soha nem volt kérdés

Varga István közgazdász, az fb volt tagja ugyanakkor lapunknak arról beszélt, valójában soha nem volt kérdés, hogy közpénzből gazdálkodik-e a jegybank, hiszen mi más is lehetne az a pénz, ami szinte teljes egészében a forint gyengülése során szerzett jegybanki nyereségből származik. A forint értékvesztésének árát pedig a lakosság fizeti meg, mivel ennek hatására az importtermékek ára emelkedik.

A közgazdász szerint a jegybanki alapítványok ellenőrzése több szempontból is érdekes kérdés. Egyrészt az alapítványokat nem az alapító, hanem az alapító által kinevezett kuratórium ellenőrzi. Másrészt viszont jelen esetben azt is figyelembe kell venni, hogy a kuratórium tagjai a jegybank alkalmazottai közül kerülnek ki. – Egy kuratóriumnak lehetnek a közjót szolgáló, értelmes céljai, ám jelen esetben árulkodó lehet, hogy érdekes módon a jegybank elnökének környezetében történnek nagy vásárlások. Ez a körülmény nem azt mutatja, hogy a kuratórium függetlenül, az eredeti írott cél érdekében működik – jegyezte meg Varga István.

Az fb az alapítványokon túl az ingatlanvásárlásokat és a műkincsvásárlásokat is vizsgálja. Forrásaink szerint, ha mindenben törvényesen jártak el az alapítványok, akkor is felmerül a kérdés, hogy morálisan megállják-e a helyüket ezek a döntések. – Milyen reális társadalmi szükséglet van amögött, hogy a jegybank vesz egy luxusirodaházat? – tette fel a kérdést egyikük. – Ezt a pénzt nem a jegybanknak kellene elköltenie, hanem osztalékként kellene befizetnie a költségvetésbe, hogy az Országgyűlés dönthessen arról, mire használják fel – tette hozzá.

mno.hu