Az országban más munkáltatóknál ez a visszafizetési dilemma a Napi.hu tudomása szerint nem merült fel eddig. Ugyancsak egyedülálló az az ítéletet, amelyet nemrég a Győri Törvényszék hozott az ügyben egy dolgozó javára.

A hazai vállalatok körében a győri Audin és a szentgotthárdi Opelen kívül csak néhány kisebb autóipari beszállítócég alkalmazza a munkaidő megszervezésre az úgynevezett elszámolási időszakot. Minden egyéb más gyártóipari vállalatnál a munkaidőkeret alkalmazása jellemző. Országos szinten az Audinál és az Opelnél a leghosszabb - egyéves időtartamú - a keretidőszak, míg a munkaidőkeretet jellemzően egy, de maximálisan négy hónapra terjesztették ki a magyar üzemekben.

A nagy port kavaró, rabszolgatörvényként emlegetett Munka törvénykönyve (Mt.) módosítás egyik passzusa lehetővé teszi, hogy az eddigi legfeljebb egyévesről hároméves időtartamúra hosszabbítsák meg az elszámolási időszakot és a munkaidőkeretet, eddig azonban egyetlen hazai vállalat sem döntött úgy, hogy ezt a szabályozást alkalmazza. Vita tárgyát képezi, hogy egyáltalán hol és miért lenne érdemes ezt bevezetni.

Az ügy nem arról szól, hogy "majd fizetjük a túlórát 3 év múlva"

A győri autóipari cégnél alkalmazott elszámolási időszak egy meglehetősen bonyolult rendszer, amelynek lényege, hogy a termelés ciklikusságát rugalmas munkaidő-szervezéssel egyensúlyozzák ki. (Erről részletesen itt írtunk) Központi eleme egy munkaidőszámla, amellyel minden egyes termelésben dolgozó munkatárs rendelkezik. A munkáltató minden héten tart egy "leltározást", megnézi, hogy a heti 40 órához képest több, vagy kevesebb munkát végzett egy adott munkavállaló.

Az eltérés lehet plusz, vagy akár mínusz irányú: előfordulhat azért, mert valamilyen rendkívüli munkát végzett a dolgozó, de megjelenhet azért is, mert olyan műszakrendbe osztották be, amely nem érte el a 40 órát. Amikor többet kell termelni - mondjuk több motort kell gyártani -, a többletmunkaórák felhalmozódnak a számlán, amikor kevesebbet, a felgyűlt többletmunkaórákból levonható a kiesett munkaóra.

Így például ha hétfőn kezdődik egy elszámolási időszak, amelyet vasárnap lezárnak, akkor az e hétre vonatkozó 40 órát kell beosztania a munkáltatónak, ha azonban ő erre a hétre csak 32 munkaórát oszt be - például a pénteki napot lemondja -, akkor ebből következik egy 8 óra mínusz. Ezt az Audi jelenleg, kollektív szerződés alapján egy éven belül jogosult visszadolgoztatni, vagyis csúcsidőszakban munkára berendelni az alkalmazottat. Az Audi-gyárban ugyanakkor mindenkinek van egy bruttó alapbére, amelyet megkap hónap végén, függetlenül attól, hogy egy adott héten 40 vagy csak 32 órát dolgozott. - magyarázta lapunknak Neupor Zsolt munkajogász.

A negatív órák akkor keletkeznek, amikor a munkáltató nem tud elegendő feladatot adni, az Audinál pedig fennállhat a termelésingadozás. Amikor egy modellciklus (például A3-as) fölfelé fut, akkor rengeteg a munka és nincs mínuszóra. Negatív óra olyankor jöhet létre, ha egy modell termelési ciklusa már "lefelé megy" ez esetben már nem kell akkora darabszám, de hasonló időszak lehet a nyári leállás, vagy legutóbb a tavaly szeptembertől bevezetett EU-s környezetvédelmi szigorítást követő időszak (amely egyebek közt a Volkswagen-konszern egészét érintette), amikor leállást okozott, hogy az üzemnek nem volt elegendő motorja, amely megfelelt volna az új WLTP-bizonyítványnak, így azokat a gépkocsikba sem tudták beépíteni.

2016 után elsősorban a modellciklus-kifutás miatt elég sok negatív óra keletkezett, ezzel párhuzamosan - akárcsak a magyar gyártóiparban szinte mindenhol - elég erőssé vált a munkavállalók fluktuációja.

Ettől fogva kezdte a vállalat alkalmazni kisebb esetszámban azt az eljárást, hogy amennyiben egy dolgozónak megszűnt a munkaviszonya és az időszámlájának egyenlege mínuszt mutatott, akkor visszakövetelte, vagy olykor a fizetéséből levonta az erre az időre vonatkozó bérét. Emiatt az elmúlt években - főként a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon - számos pert is elindítottak, amelyek tárgya, hogy a negatív órákra eső fizetést jogosult-e visszakövetelni a munkáltató - magyarázta a szakember.

További részletek a Napi.hu cikkében >>