Mustapha néven körözte a rendőrség Pharaon-t – Csoda, ha nem találták?
A máig tisztázatlan a körülmény, hogy Ghaith Pharaon, többek közt terror szervezetekkel való kapcsolata miatt körözött személy, hogyan kaphatott letelepedési jogot hazánkban.
Erre valamiért annak körülménye, hogy esetében egy milliárdosról van szó, nem tűnt kielégítő válasznak sem a nép, sem pedig az LMP-s Demeter Márta számára, aki ezért betekintést kért és – nem minden komplikációtól mentesen – kapott az ügy irataiba.
Az FBI által körözött személy teljes neve Ghaith Rashad Mahmoud Pharaon volt. Így aztán nem igazán érthető, hogy a magyar körözési nyilvántartási rendszerben miért „Mustapha” néven szerepel.
Ez azonban a probléma kisebbik fele. A 168 óra további olyan részletekre is rávilágít, amik meglehetősen kínosak lehetnek a Fideszre nézve:
„Pharaon annak ellenére találkozhatott Orbán Viktorral és vehetett ingatlant a miniszterelnök szomszédságában, tovább kaphatott hazánkban tartózkodási engedélyt, hogy az Interpol és az FBI is körözte. Emellett
Pharaon nemcsak, hogy ötször járt Magyarországon anélkül, hogy a hatóságok letartóztatták volna, de ügyvédjén, Abu Namouson keresztül még közös cége is volt a magyar állammal.
Pharaon állampolgárságra is vágyott, igaz, Áder János államfő nem járult hozzá. Mint Demeter Márta elmondta: nemcsak Pharaon kívánt Magyarország állampolgárává válni, de vele együtt élettársa, élettársának testvére, de még Pharaon ügyvédje, az ő felesége, illetve a gyerekeik is – írja a lap.”
És ha mindez még nem volna elég, Pharaon e törekvéseit az a Zaid Naffa segítette, aki bár megbukott a nemzetbiztonsági átvilágításon, és akit kis híján aranycsempészés miatt kitiltották hazánkból. És aki ennek dacára továbbra is birtokolhatja a Jordán tiszteletbeli konzul címét.
„Naffa 2016-ban többször is találkozott az Elios-botrány főszereplőjével, Tiborcz Istvánnal, sőt egy tavaly márciusi hír szerint a helyiek készt tényként kezelték, hogy Paharaon seregélyesi kastélya is Orbán vejére száll.”
Mindezt már nem lehet felírni az eljárási gondatlanság közönséges esetének. Itt olyan súlyos hibáról kell beszélnünk, ami felveti a szándékosság gyanúját. A kérdés immáron az, hogy milyen indíttatás vezette erre a gondatlan magatartásra az eljáró hatóságokat.