A kormány a csőd szélére sodorta a víz- és a csatornaszolgáltatást, a baj akkora, hogy már a Fidesz-közeli Századvég is arra jutott, ez nem mehet így tovább. - írja a MagyarNarancs

A minisztérium megmozdult, de rengeteg pénz kellene a normális működéshez, ráadásul az Európai Uniónál is bajba kerülhetünk. És persze itt is akad kormányközeli vállalkozó.

Nagy lehet a baj

Hatvan oldalon át sorolja egy 2016-os tanulmány, hogy mi vezetett a víz- és csatornahálózat elhasználódásához, a szolgáltatók csődközeli helyzetéhez, és mit kellene tenni ahhoz, hogy elkerülhető legyen a katasztrófa. A tanulmány kifejti, hogy részben ki kellene vezetni a közműadót – az elemző műhely még egy tervezetet is csatolt a vonatkozó jogszabály módosítására.

Legkevesebb 1500 milliárd forintba kerülne

Júliusban az Átlátszó már ismertetett egy dokumentumot, amely szerint siralmas állapotban van a magyar víz- és csatornahálózat. Az elemzést a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) küldte el véleményezésre számos településre, így került nyilvánosságra az összegzés, amely szerint 3000 milliárd forintra lenne szükség a víziközművek felújításához – a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) szerint egyébként elég lenne „csak” 1500 milliárd. 

Megoldás helyett extra terhek

A kormányváltás utáni években aztán a víziközmű-ágazat is megkapta a rezsicsökkentést Orbánéktól, az emiatti bevételkiesést minden szolgáltató saját maga kénytelen kigazdálkodni.

• 2012-es áremelés sem érte el az infláció mértékét,
• 2013 júliusától pedig a rezsicsökkentés miatt mindenhol 10 százalékkal lejjebb kellett vinni az ivóvíz- és a csatornázási díjakat; ez a kikényszerített csökkentés nagyjából ugyanakkora mértékben vitte lejjebb a szolgáltatók árbevételét.
• A legbrutálisabb teher a szintén 2013-tól bevezetett közműadó volt.

A kormány úgy döntött, hogy inkább beáldozza az emberek egészségére leginkább hatással lévő vízszolgáltatást is az aktuálpolitikai célok miatt.

A pénz, amit a magyar adófizetők egyik zsebében hagyott a Fidesz a rezsicsökkentéssel, azt a másikból, immár nem először, kiszedi.

Hogy a rezsicsökkentés bombasztikus politikai akciója hosszabb távon mennyire nem érte meg, azt jól mutatja a MaVíz által a KSH adatai alapján végzett számítása: a rezsicsökkentés előtti évben az egy főre jutó kiadások átlagosan 3 százalékát fizették a családok ivóvíz- és szennyvíz-szolgáltatásra. A 10 százalékos csökkentés az egy főre jutó költségeket 0,3 százalékkal, azaz fejenként nagyjából havi 200 forinttal mérsékelte. (magyarnarancs.hu)