Erre a kérdésre is választ adhat a leendő földművelési miniszter zavaros, mégis riasztó kijelentése.

A mezőgazdaság problémás helyzete tagadhatatlan. Ugyanakkor a 21. században ahhoz, hogy az egyébként minden területen fellépő munkaerőhiányt valóban érdemlegesen kezelni tudjuk, nem ártana a 21. századnak megfelelő technikai háttér sem. Erről Nagy István mélyen hallgat.

Állítása szerint ugyanis a földművelés és a mezőgazdaság helyzetének javítására elegendő lenne a fiatalokat kirendelni a földekre.

Az afrikai sertéspestis Hevesi elterjedésének okát oly briliánsan megfejtő tárcavezető szerint a bevonás érdekében olyan támogatási rendszert kívánnak kiépíteni, amely lehetőséget teremt a munkaadóknak arra, hogy ne idénymunkaszerűen foglalkoztassák az embereket, hanem teljes állásban. Ugyanakkor új fejezetet nyitnának a vidékfejlesztési pályázatok, a fiatal gazda támogatások területén – fűzte hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben

az agráriumban egyre égetőbb a munkaerőhiány, vidéken 150 ezer ember végez közmunkát.

Ebben a helyzetben, megfelelő ösztönzők kialakításával, legalább 50 ezer embert fel tudna szívni az agrárium. Ugyanis a fejlődés feltétele, hogy lesz-e aki ellátja a jószágot, leszüreteli a gyümölcsfát és felül a traktorra – írja az MTI.

A párját ritkító magyar szamóca leszedése egyelőre mindenesetre meglehetősen bizonytalan projekt, tekintve, hogy amíg a miniszter által lefestett paradicsom nem száll le a földre, addig még az ukrán napszámosok is inkább Lengyelországba járnak dolgozni, mint hozzánk. /168 óra/

Ehhez a nagyratörő tervhez azonban nem ártana a már korábban említett, megfelelő fejlettségű technikai háttér és az ahhoz szükséges szakképesítés. Olyan pedig jelenleg Magyarországon nincs. Hogy a napszámos kifejezés ma még létezhet ellenben kifejezetten a rendszerváltást követő kormányok – így oroszlánrészben a Fidesz – érdeme.

És mire számíthat az a fiatal, aki a középkort idéző agráriumban kénytelen elhelyezkedni, csak mert azt mondták neki, hogy jó helye lesz ott? Abban az országban, ahol a földek jó része elhízott – de jól lakni képtelen (gaz)urak – kezében vannak?

A technikai hátteret ugyanis nem véletlenül rombolták le. Szükségük van rá, hogy felkészítetlen munkaerő produkáljon inkább gyatra minőségű terményt, mert a megfelelő képesítés birtokában közel sem olyan biztos feltétlen hatalmuk. Vagy ez csupán egy keserűségtől csöpögő és rosszindulattól fűtött feltételezés volna?

És mit várhatunk egy olyan mezőgazdasági minisztertől, akinek szakértelme legfeljebb odáig terjed, hogy a sertéspesti Heves megyei feltűnését egy „migráns által eldobott szendviccsel” képes megokolni?