A brüsszeli testület számításai szerint további intézkedések nélkül nem fog teljesülni a kormány 4,9%-os hiánycélja, részben azért, mert a rezsicsökkentés hatalmas terhet ró a költségvetésre. - írja a Portfolio

A háború következtében megdráguló import, a kereskedelmi fennakadások, a magasabb kockázati prémium visszafogják a magyar gazdaság növekedését, emeli az inflációt és rontja a külső egyensúlyunkat – véli az Európai Bizottság, mely hétfőn tette közzé tavaszi gazdasági előrejelzését. A testület szerint az idén 3,6%-ra lassulhat a magyar GDP-növekedés, majd 2023-ban már csak 2,6%-kal bővülhet a gazdaság.

A Bizottság szerint a háztartások fogyasztása lassulni fog miután az év eleji jelentős kormányzati stimulusok (13. havi nyugdíj, szja-visszatérítés, fegyverpénz) hatása kipörög és a magasabb infláció csökkenti a vásárlóerőt. Az áremelkedés kapcsán azt gondolják, hogy az idén átlagosan 9% lehet az infláció, majd ez jövőre 4,1%-ra csökkenhet. A testület várakozásai szerint az idei harmadik negyedévben tetőzhet az áremelkedés üteme az üzemanyagok árstopjának lejárta után. Ebből az is kiderül, hogy A BIZOTTSÁG AZZAL A TECHNIKAI FELTEVÉSSEL ÉLT, HOGY AZ ÁSTOP INTÉZKEDÉSEKET A KORMÁNY NEM HOSSZABBÍTJA MEG.

A háború tovább lökte az amúgy is magas energiaárakat, emiatt a folyó fizetési mérlegünk hiánya a GDP 5,5%-a lehet, ezen belül csak az energiaszámla növekménye a nemzeti össztermék 3 százalékát teheti ki. 2023-ban a deficit a GDP 3,5%-ára csökkenhet, ami annak köszönhető, hogy alacsonyabb energiaárakkal számol a Bizottság.

Brüsszelben úgy gondolják, hogy a magyar rezsicsökkentés hosszútávon fennmarad majd, a teljes előrejelzési horizonton, vagyis 2023 végéig nem várnak ebben változást. Ez ugyanakkor a háború kimenetelének függvénye is lehet, mivel kiemelik, hogy a földrajzi közelség és az erősebb kereskedelmi kapcsolatok miatt Magyarország erőteljesebben kitett a negatív hatásoknak.

Az Európai Bizottság szerint további intézkedések nélkül nem fog teljesülni a kormány 4,9%-os GDP-arányos hiánycélja. Az idén 6%-os deficittel számolnak, majd szerintük jövőre csökkenhet 5% alá, az idei terv szintjére a hiány. Ez részben az év elején végrehajtott kormányzati kiadásoknak, illetve a magasabb energiaszámlának köszönhető.

A rezsicsökkentés fenntartása jelentős veszteségeket okoz majd a többségében állami tulajdonú közműszektornak

- emeli ki az előrejelzés.

Azzal számolnak, hogy tőkejuttatásként 2022-ben a GDP 1,1%-át (mintegy 700 milliárd forintot), jövőre pedig további 0,7%-át kell a szektornak biztosítani a költségvetésből.

A magasabb költségvetési hiány miatt a Bizottság azzal számol, hogy az államadósságunk idén csak minimálisan csökken majd, a 2021 végi 76,8%-ról a GDP 76,4%-ára, majd 2023 végére 76,1%-ra. A romló finanszírozási feltételek és a magyar adósság viszonylag rövid futamideje miatt azzal számolnak, hogy a 2020-as 2,3%-ról 2023 végére a GDP 3%-ára nőhet a büdzsé kamatkiadása.

A költségvetési politika kapcsán továbbra is komoly kockázatokat lát a Bizottság a nominális GDP-növekedés bizonytalansága, az erős kiadási nyomás és amiatt, hogy bizonytalan, milyen válaszokat ad a kormány a magas energiaárakra. (Portfolio)