A gyed felső határának növelése, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény további emelése, többletforrás az egészségügy számára a magánforrások beengedésével, egészségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - csak néhány javaslat a Magyar Nemzeti Bank szakértői részéről, melyekkel szerintük javítható Magyarország versenyképessége.

Versenyképesség mindenek előtt

A World Economic Forum legutóbbi versenyképességi jelentése következtében ismét a figyelem középpontjába került Magyarország versenyképességi helyzete és a versenyképességi fordulat szükségessége újra a kormányzati kommunikáció központi elemévé vált.

A kormány nem is habozott sokáig, Versenyképességi Tanács felállításáról döntött. A kormányhatározat értelmében Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek október 31-iglétre kellett hoznia a testületet az érintett miniszterek, gazdasági szervezetek, oktatási és tudományos intézmények szakmailag elismert képviselőinek felkérésével.

A versenyképesség 5 pillére

A versenyképességi fordulat emlegetése nem újdonság, már tavasszal bejelentette Matolcsy György, hogy Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte fel a jegybankot, vázolják fel a következő öt, hosszabb távlatban pedig az eljövendő 25 év felzárkózási pályáját, a versenyképesség javításán keresztül. Mindezt a "Versenyképesség és növekedés" című könyv februári bemutatóján említette meg, a kötetet Palotai Dániel és Virág Barnabás, a jegybank ügyvezető igazgatói szerkesztették. Ezt követően márciusban az MNB elnöke arról is beszélt, hogy a fordulatnak öt pillérre kell épülnie: stabilitás, erőforrások mennyisége, erőforrások minősége, állam működésének javítása, külföldi munkavállalók hazacsábítása. Megemlítette az oktatási források hatékonyságának javítását és növelését is.

Harmadik Széll Kálmán Terv

Ebből is jól látszik tehát, hogy a jegybanknak fontos szerepe lesz a versenyképességi döntések megalapozásában, ezért kézenfekvőnek tűnik felidézni a Versenyképesség és növekedés című kötet fontosabb üzeneteit. A könyv külön részben foglalkozik azokkal a javaslatokkal, amelyekkel javítható lenne a magyar gazdaság versenyképessége. A jegybanki szakértők egyenesen úgy fogalmaznak:

a javaslatok részét képezhetik egy harmadik, a versenyképesség javítására fókuszáló Széll Kálmán Terv kidolgozásának.

Ebben a részben a közgazdászok hét fejezetben járják körül a versenyképesség legfontosabb területeit és fogalmaznak meg konkrét versenyképességi reformjavaslatokat.
 

A humántőke fontossága

Külön fejezet foglalkozik a humán tőkeállomány mennyiségével és minőségével, mert a kiadvány szerint a humán tőke a hosszú távú növekedési potenciál egyik meghatározó tényezője. A humán tőke minőségi jellemzői az oktatási rendszer és az egészségügyi ellátórendszer teljesítményének növelésével javíthatók. Ebben a fejezetben az MNB szakértői külön foglalkoznak a demográfiai kihívásokkal, az egészségügyi kiadásokkal, valamint a magyar oktatási eredményekkel és ami még ennél is fontosabb: konkrét javaslatokat tesznek. 

• Demográfia. A cél itt a demográfiai kilátások javítása, a születések száma és termékenységi ráta növekedése. Az előrevetítések alapján ugyanis a következő évtizedekben folytatódik a népesség létszámcsökkenése és felgyorsulhat az elöregedés. Összességében a jelenlegi előrevetítések alapján a következő évtizedekben jelentősen emelkedhetnek a gazdaságilag aktív korúakra háruló terhek ez elöregedés hatására. A felmerülő intézkedések között említi (1)a kiadvány a gyed felső határának növelését (meg kellene haladnia a munkajövedelem 70%-át, valamint a plafont is feljebb kellene emelni a minimálbér kétszeresének 70%-áról); (2) családi adóalap-kedvezmény további növelése a 2 gyermeket vállaló családoknál (a jelenleg életben lévő, 2019-ig 40 ezer forintra emelkedő összeg további emelése indokolt lehet); (3) egyszeri anyasági támogatás emelése; (4) a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítése; (4) családbarát munkahelyi környezet kialakítása; (5) napközbeni gyermekellátás fejlesztése, ami a magánszektorban ösztönző kedvezményekkel lenne támogatható.
• Egészségügy. Többletforrás biztosítása az egészségügyi rendszerben a magánforrások beengedésével. Megállapítja az MNB tanulmánya, hogy a magyar egészségügyi rendszer nemzetközi összevetésben forráshiánnyal küzd. Részben az alacsony egészségügyi kiadások következtében Magyarországon az egyik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam az EU országai közül. A jegybank anyaga szerint bizonyíték a magyar egészségügy forráshiányos állapotára, hogy az Egészségbiztosítási Alap nullszaldós egyenlege csak úgy jön ki, hogy a központi költségvetés jelentős (2014-ben 560 milliárd forintos) támogatást nyújt a nem elégséges járulékbefizetéseken túl. Megjegyzik azonban itt a szakértők, hogy mivel magas a munkaerőre rakódó teljes adóteher, ezért adó- és járulékemeléssel ez a probléma nem oldható meg. Ebből kiindulva az egészségügyi szektor többletforráshoz jutását a magánforrások beengedésével lehetne biztosítani - javasolják.
• Egészségügyi prevenció. Ennek keretében a várható élettartam fokozatos felzárkóztatása a cél. Ennek lehetséges elemei a rendszeres szűrővizsgálatok számának növelése, a munkahelyi és iskolai sportolás ösztönzése, valamint a népegészségügyi termékadó további emelése. Konkrét intézkedésként említi meg az elemzés a háziorvosi rendszer erősítését, amelyhez kapcsolódóan kötelező és rendszeres szűrővizsgálatok bevezetése szükséges. Megemlíti a jegybanki elemzés a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálatát is.
• Gyermekvállalás és nyugdíj. Cél, hogy a nyugdíjrendszer igazságos és fenntartható legyen, aminek egyik lehetséges eszköze a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - fogalmaz az anyag. Vagyis a jegybanki tanulmány is a gyermekvállalástól függő nyugdíj ötletét veti fel, hasonlóan a Népesedési Kerekasztal 2014-es javaslatához, amit azonban a kormány határozottan visszautasított többször is. A jegybank anyaga most megállapítja: a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást, a rendszer inkonzisztens. Ezért olyan nyugdíjrendszerre lenne szükség, amely figyelembe veszi a gyermeknevelésre fordított egyéni erőfeszítéseket, a felnevelt gyermekek számát is. Emellett indokolt lehet a felnevelt gyermek iskolázottságának (és esetleg járulékfizetésének) figyelembevétele is. Elismerik azonban, hogy a javaslat óvatos megvalósítást igényel.
• Öngondoskodás. A cél, hogy növekedjen a nyugdíjcélú megtakarítások összege. Ehhez hozzájárulhat az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak fejlődésének támogatása, valamint a nyugdíjbiztosítást választó ügyfelek védelme.
• Oktatás. Az oktatási rendszer teljesítménye javítható a költségvetési és magánforrások összegének növelésével. Meg kell vizsgálni annak a lehetőségeit, hogy hogyan lehet tovább növelni az oktatási rendszerben, elsősorban a felsőoktatásban a magánforrások arányát.
• Alap- és középfokú oktatás. A munkapiaci igényekhez igazodva erősíteni kell a kompetencia- és készségalapú tananyagot, esetleg a 9 évfolyamos alapfokú képzést - olvasható az anyagban egy újabb javaslat.
• Nyelvtudás javítása a középfokú oktatásban. Növelni kell a nyelvoktatásra fordított tarák számát. A munkaerőpiaci igényekhez igazodva prioritássá kell válnia, hogy lehetőség szerint valamennyi diák tanuljon meg angolul a középiskolai évek alatt. A népesség nyelvtudásának fejlődését eredményezheti a televízióban és a mozikban vetített idegen nyelvű filmek szinkronizálás helyett feliratokkal való vetítése - írják.
• Felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának további növelése. Ez a cél elérhető a csökkenő létszámú korcsoportok mellett a jelenlegi felsőoktatási keretszámok fenntartásával.
• Műszaki és természettudományi végzettséggel rendelkező diplomások arányának növelése. A felsőoktatás szerkezetének alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac szükségleteihez, azaz tovább kell emelkednie a műszaki és természettudományos végzettséggel rendelkező diplomások arányának. Ennek eszköze lehet a képzéshez kapcsolódó férőhelyek felsőoktatási keretszámon belüli arányának növelése. Figyelembe kell venni azonban, hogy egy ilyen létszámbővítés jelentős beruházásokat követel meg (új épületek, műszerek).
• Felsőoktatási K+F-kiadások növelése. Ennek egyik eszköze lehet az egyetemek és vállalatok közötti kiválósági központok létrehozása.
• Mentális egészség csomag. Cél, hogy javuljon a magyar lakosság lelki egészsége. A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy pusztán gazdasági nézőpontból ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy növekedjen a munkaerő termelékenysége, és csökkenjenek a betegséggel kapcsolatos társadalmi költségek.

portfolio.hu