Ilyesmire eddig még választási évben sem volt példa, pedig akkor rendre jóval kevesebb jogszabály születik, mint a köztes időszakokban. Maguk a választási évek amúgy rendszerint „fejnehezek”, a leköszönő kormány ugyanis utolsó időszakában felpörgeti a jogalkotást – derül ki az Opten OptiJUS rendszeréből.

Nem hozott törvényt az Országgyűlés 2016 első két hónapjában. Ilyesmire a rendszerváltás óta keresve sem találunk példát, pedig voltak évek, amikor összességében rendkívül kevés törvény szültetett. Az utolsó tíz év jogalkotási adatait elemezve látható, hogy tipikusan ilyenek a választási évek, de még ezekben sem fordult elő, hogy a törvényhozás két hónapig ölbe tett kézzel üljön.

Normál körülmények között év elején inkább szusszan a kormányzat, hogy aztán tavasztól ismét felpörgesse a munkát. A választási években ezzel szemben az új kormányok a beiktatásuk utáni hónapokban lázas előkészítő munkálatokba kezdenek, ami – a tavaszi választásokat követően – alacsony jogalkotási rátához vezet májustól. Ilyenkor éppenséggel az év első negyede telik lázas törvényhozási munkával, amikor a leköszönő kabinet még a választás előtt igyekszik ledolgozni a hátralékot és gyorsan keresztülvinni a szükséges jogszabály-módosításokat – magyarázza Ződi Zsolt, az Opten Informatikai Kft. jogi szakmai igazgatója. A negatív rekordévek a fenti összefüggésnek megfelelően ezzel együtt a választási évek voltak: a 2006-os esztendő 36 törvénnyel, a 2010-es 12 törvénnyel és a 2014-es 14 törvénnyel.

Az idei első két hónapra feltehetőleg a tavalyi kormányzati aktivizmus nyomta rá a bélyegét. 2015-ben rekordszámú jogszabály született Magyarországon. „A tempót fenntartani nem is lehet, de nem is kell” – véli Ződi Zsolt. A megcsappant jogalkotási kedvet a Magyar Közlöny oldalszámai is jelzik: február végével a Közlöny az 1576. oldalnál járt, ilyen kis oldalszám ebben az időszakban 2007 óta nem fordult elő.

Jelenleg mégis megjósolhatatlan, hogy év végéig hány jogszabály fog születni. Ha csak a korábbi trendeket nézzük, azokban az esztendőkben, amikor a jogszabályokon belül a legtöbb törvény született (2013-ban 252, 2015-ben 230), számuk az első két hónapban még igen alacsony volt (2013-ban hat, 2015-ben pusztán kettő). Ettől akár még újabb csúcsra is számíthatunk. Ugyanakkor a Parlament előtt fekvő törvényjavaslatok mennyisége nem vetít előre újabb törvényhozási rekordot. „A tavaszi ülésszakra eddig mindössze 81 törvényjavaslat érkezett, aminek legalább a felét az ellenzéki oldal nyújtotta be, márpedig azokból aligha lesz törvény” – mondja az Opten igazgatója.

A képet árnyalja, hogy a kormányrendeletek száma évről évre szinte töretlenül emelkedik. Február végén már 34 kormányrendeletnél tartunk, ami pontosan megegyezik a tavalyi mennyiséggel. A kormányrendeletek száma 2015-ben végül a 2013-as rekord közelében, csaknem 500-zal tetőzött.