Nekiment a kormánymédia egy bírónak
Az Országos Bírói Tanács szerint egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye.
„Az Országos Bírói Tanács a leghatározottabban visszautasít minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen »terror« bírája lett volna, vagy a politikai paletta bármely szereplőjéhez lenne köthető” – olvasható a testület szerda reggel megjelent nyilatkozatában.
A közleményben az OBT Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék bírája, egyben szóvivőjük mellett áll ki, aki a brit Observernek korábban arról beszélt: ő és kollégái is évek óta tapasztalnak „külső és belső” nyomásgyakorlást, amely minden oldalról érkezik.
Ennek nyomán a kormányközeli Magyar Nemzet arról írt lejárató cikket, hogy Vasvári „ismét a kormányt támadta”. Ebben az is olvasható, hogy „a jogász Wikipédia-oldaláról azonban eltűnt egy szövegrész, amely segítene kontextusba helyezni Vasvári Csaba évek óta folytatott kormányellenes agitálását: a 2006-os szerepvállalása a gyurcsányi terrorban”. A cikket később az ugyancsak kormányközeli Origo is átvette „A gyurcsányi terror bírója próbálja támadni Magyarországot” címmel.
Az OBT mindezekre reagálva most azt írta:
Egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye! A bírósági igazgatással kapcsolatban megfogalmazott bírói kritika vagy vélemény nem minősíthető az ország elleni támadásnak, az a bírákat is megillető vélemény-nyilvánítási szabadság része.”
A nyilatkozatban felidézték a Vasvári által megfogalmazott kritikákat, és hozzátették: már a február 2-i nyilatkozatukban is kifejtették, hogy a magyar bírói karra az utóbbi években egyre erősödő nyomás nehezedik.
Vasvári Csaba korábban egy büntetőügy miatt az Európai Bíróságig ment, amely tavaly ősszel végül kimondta: a Kúria súlyosan megsértette az uniós jogot, és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot. Vasvári többek között amiatt fordult a luxembourgi testülethez, hogy kiderüljön, összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy. (hvg.hu)