h i r d e t é s

Nem hagy sok választást a Fidesz

Olvasási idő
9perc
Eddig olvastam
a- a+

Nem hagy sok választást a Fidesz

2017. március 29. - 11:41

Csak a kormánypárt miatt lesz igazságtalan és jogsértő a voksolási szisztéma 2018-ban.

A Fidesz nem hajlandó módosítani a kamupártok indulását ösztönző, számos sebből vérző választási rendszeren - Fotó: nepszava.hu

Ötpárti egyeztetést kezdeményezett csütörtökre a választási törvényhez benyújtott kormányzati módosító-csomagról a kormánytöbbség, ám úgy tűnik, az egészből nem lesz semmi, tárgyalni ugyanis a Fidesz csupán a saját ötleteiről lenne hajlandó. A lapunk birtokában lévő tervezetében támogatásra érdemes és érthetetlen elemek is vannak: az egyéni jelöltekhez hasonlóan eredménytelenség esetén a pártokat is az állami támogatás visszafizetésére köteleznék, ugyanakkor nem gördítenének akadályt például a halottak nevében történő levélszavazás elé, ahogyan a külföldön dolgozó magyarok voksolását sem könnyítenék meg. Az MSZP és az LMP mindezek miatt elégtelennek tartja a javaslatot, de érdemben tárgyalnának. Ám a Fidesz máris közölte: nem lesz változás a választási rendszerben 2018-ig. Csakhogy amit az ellenzék tárgyalásra javasolt, az éppenséggel egybevág a szakmai és a nemzetközi szervek aggályainak orvoslásával: az igazságtalan, több szempontból alkotmányt és nemzetközi jogokat sértő szisztéma részre (a Fidesz irányába) hajló bajait a kormányoldal nem hajlandó orvosolni.

Nem lesz választási törvénymódosítás a 2018-as választások előtt - állította tegnap a Fidesz, miután a demokratikus ellenzéki pártok - a frakcióval rendelkezők - elutasították, hogy csak arról és úgy tárgyaljanak e kérdésben, ahogyan azt a kormányoldal megszabja számukra. "A Fidesz az országgyűlési választásokig már nem kezdeményezi a választási törvények módosítását" - közölte Kósa Lajos. A frakcióvezető indoklásként elmondta, nem sikerült kétharmados támogatást szerezniük a választási eljárási törvény módosításához, amely a többi között a "kamupártok" finanszírozásával volt kapcsolatos. Hozzátette: a módosításról tartott egyeztetéseket a Fidesz lezártnak tekinti és a következő egy évben semmilyen a választási, illetve a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos egyeztetésen nem vesz részt. Rögzítette: a választásokig - a jogbiztonság miatt is - nem hajlandóak módosítani egyik választási törvényen sem. A frakcióvezető ugyanakkor bejelentette: jövő hét szerdára ötpárti egyeztetést kezdeményeztek "a külföldről támogatott ügynökszervezetekkel" kapcsolatos előterjesztésről.

Nem igazán érthető ugyanakkor, hogy miért nem hajlandó érdemben - legalább - tárgyalni a Fidesz, ha valóban fel kívánna lépni a kamupártok, s a választási rendszer más problémáival szemben. Az MSZP és az LMP ugyanis nem utasította el a csütörtöki egyeztetést, sőt, érdemi javaslatokkal készültek arra. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető lapunknak épp ezért úgy kommentálta Kósa bejelentését, "úgy tűnik, a kormányoldal nem ragaszkodik a parlamentáris egyeztetéshez akkor, ha nem tudja átverni saját akaratát, s ha más érdemi ügyek is szóba kerülhetnének".

Az MSZP-frakcióvezetője egyébként már korábban, az e témában rendezett március 9-i ötpárti egyeztetést követően levélben tájékoztatta Gulyás Gergelyt, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes alelnökét, s ezúton Kósa Lajost is arról, hogy mi az MSZP álláspontja a kérdésben. A lapunk birtokában lévő levél szerint Tóth egyértelművé tette: "nyilvánvaló, hogy mind a választójogi, mind a választási eljárási és a népszavazási törvény vonatkozásában számos rendkívül aggályos, a demokratikus, jogállami elveket sértő alapvető probléma van, amiknek korrigálása közös nemzeti érdek. Az MSZP ezekre a súlyos hiányosságokra már akkor felhívta a figyelmet, amikor ezeket a törvényeket a Fidesz kétharmados többségével visszaélve elfogadtatta az Országgyűléssel". Tóth azt is egyértelművé tette: az MSZP-frakció akkor és csak akkor vesz részt a választási eljárásról szóló egyeztetésben, "ha a szándék a valóban szükséges, alapvető korrekciók végrehajtására irányul". Meg is jelölte azokat a témákat, amelyeket az MSZP elengedhetetlenül fontosnak tart módosítani a ma hatályos, a párt és számos szakértő, sőt, az Európai Unió egyes intézményei által is aggályosnak, esetenként alapjogokat sértőnek, s torzítónak tartott választási szisztémában.

A szocialisták azt szeretnék elérni, hogy legyen, s érdemi törvénymódosítás legyen, amely megteremti a külföldön élő magyar állampolgárok levélben szavazásának lehetőségét. Tóth maga is azzal érvelt, hogy súlyosan sérti a választópolgárok esélyegyenlőségét, s így a választójog alkotmányos egyenlőségét az, hogy ma a magyarországi címmel rendelkező, külföldön dolgozó állampolgárok nem voksolhatnak levélben, míg a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkezők igen. Emellett az MSZP frakcióvezetője elengedhetetlennek tartaná azt is, hogy egy választási eljárási módosítás rendezze a külhoni magyar állampolgárok regisztrációját, hiszen ma számos visszaélésre ad lehetőséget, sőt, a hazai választási szervek számára fölösleges adminisztrációs terhet is jelent az, hogy a határon túli magyarokat tíz évre előre regisztráltatták, s e választói névjegyzék nem frissül minden voksolás előtt. "Mindez visszaélések alapját képezheti, azt ugyanis senki nem fogja tudni ellenőrizni, hogy a visszaküldött szavazólapot valójában ki töltötte ki" - fogalmazott Tóth, aki egyébként a levélben szavazás módját is megreformálná, s biztonságosabbá tenné.

Ezen felül az MSZP-frakcióvezető törvényi garanciát kezdeményezett arra, hogy a mindenkori magyar kormány állami, azaz közpénzből pártok érdekében folytatott kampányát tiltsák be, továbbá a pártok érdekében kampányoló civil szervezetekre ugyanolyan szigorú beszámolási kötelezettséget írjanak elő, mint a pártok esetében. Végül Tóth Bertalan maga is kezdeményezte, ami a Fidesz eredeti javaslatában is szerepelt, hogy ne csupán az egyéni képviselőjelöltek állami kampányfinanszírozásának szabályai maradjanak szigorúak, de az eredménytelenség esetén való visszafizetési kötelezettség a pártokra is legyen érvényes, azaz a két százalékot el nem érő szervezetek kampányára nyújtott állami támogatás kerüljön vissza a költségvetésben.

Ezzel szemben a Fidesz - lapunk birtokában lévő javaslata - nem nyúlna hozzá a külföldön élő szavazók nyilvántartásához, vagyis továbbra is lesz rá lehetőség, hogy a jegyzékbe vett, de időközben elhalálozott külhoni polgárok nevében esetleg mások szavazzanak (a névjegyzékbe vétel napjától számított tíz év elteltével törlik csak a korábban kérelemre névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt), amire nincs racionális magyarázat. A levélben történő szavazással kapcsolatban rengeteg kifogás merült föl, az ügy az alkotmánybíróságig is eljutott, az aggályokkal azonban ezúttal sem foglalkozik a kormányzat: tovább könnyítené a levelező megoldást a határon túli magyaroknál, viszont a hazai lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó állampolgárok - vagyis a kint dolgozók - esetében továbbra sem lenne lehetőség levélszavazásra, ami változatlanul felveti a pártszimpátia szerinti diszkrimináció gyanúját (a határon túliak kilenctizede Fidesz-szavazó, a munka miatt kint élők viszont jellemzően elégedetlenebbek a kormánypolitikával). Jogilag különösen nehezen értelmezhető, hogy a "levélben leadott szavazási irat kellékeit és azok kialakítását" miniszteri rendeletre bízná a tervezet, hiszen így egy szavazat érvényességéről vagy érvénytelenségéről nem törvényi, hanem rendeleti szabályozás döntene.

Miután kifogásait az MSZP és az LMP is szóvá tette, a Fidesz, úgy tűnik, meghátrált az egyeztetéstől, holott például a zöldpárt szakmai fenntartásai ellenére részt vett volna a csütörtökre tervezett tárgyaláson. Szél Bernadett frakcióvezető szerint szeretnék ismertetni pártjuk véleményét, még ha komoly fenntartásaik is vannak a kormányjavaslattal szemben. A választási törvény Hadházy Ákos társelnök szerint sem apró módosításokra, hanem átfogó reformra szorul, tarthatatlan például az a helyzet (amelyen a mostani javaslat sem változtatott volna), hogy több százezer külföldre kényszerült magyart gyakorlatilag megfosztanak a szavazati joguktól. Hadházy szerint értelmezhetetlen az a fideszes álláspont, hogy "az ellenzék egységes tiltakozása miatt lezártnak tekinti a választási rendszer átalakításáról szóló egyeztetéseket", mert egyrészt nem voltak érdemi egyeztetések, másrészt az LMP nemcsak partner lenne a választási törvény reformjában, hanem évek óta követeli is azt. "Abban viszont nem vagyunk hajlandóak részt venni, hogy a Fidesz által áterőltetett, a kizárólag a kormánypárt igényeire szabott rendszer túlkapásai helyett csak az apróbb technikai hibákat javítsuk ki, miközben a választási törvény alapvető igazságtalanságait érintetlenül hagyjuk" - közölte.

Juhász tegnap több kosarat is kapott

Megjelent ugyan egy interjú az Indexen Juhász Péterrel, az Együtt elnökével, amelyben azt ajánlotta, legyen egy "új pólus", induljanak közös listán a 2010 előtti világot elutasító pártok, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Liberálisok nélkül, alig néhány óra alatt azonban ki is derült: ebből az elképzelésből a világon semmi nem lesz. A megszólított pártok közül ugyanis a Momentum Mozgalom és az LMP is azonnal jelezte: nem kérnek az új pólusból, és ebből a szövetségből. Előbbi közölte: "az emberekkel szövetkezik, nem a pártokkal", amit Hajnal Miklós Momentum-szóvivő azzal egészített ki: "nem lehet szó ilyen jellegű összefogásról, ezt már többször egyértelművé tettük". Ezt erősítette meg Fekete-Győr András elnök is: "mi nem azért jöttünk létre, hogy rögtön más pártokkal szövetségekre lépjünk."

Ezután következett az LMP elutasító üzenete. Ungár Péter, a párt elnökségi tagja ugyanis a felhívást úgy kommentálta: "Juhász Péter is hatalomtechnikázik egy évvel a választások előtt". Az LMP szerint Orbán Viktor érdeke az, hogy az ellenzék listákról, mandátumukról és technikákról beszéljen, ne pedig arról, milyen Magyarországot ajánl a választóknak. Szél Bernadett a Népszava kérdésére megerősítette: Juhász javaslata nem változtat az LMP stratégiáján. A társelnök-frakcióvezető szerint már korábban egyértelművé tették, hogy egyetlen parlamenti pártot sem tekintenek a szövetségesüknek, arról pedig 100 százalékos szavazati aránnyal elfogadott kongresszusi határozat rendelkezik náluk, hogy önállóan készülnek megméretni magukat a választáson. Eközben a szintén megszólított Magyar Kétfarkú Kutya Párt a 444.hu kérdésére azt közölte: "Mi csak olyan pártokkal tudunk együttműködni akikkel hasonló a programunk, ilyen jelenleg nincsen Magyarországon, senki nem akar hegyet építeni vagy az örök életet bevezetni. Az univerzumban persze vannak ilyenek, mint például a Szíriuszi Sörpárt vagy a Ganümédeszi Galaktokolinalista Párt, velük elképzelhetőnek tartjuk a jövőbeni együttműködést."

Egyedül a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea mondta azt az Indexnek az új pólus ötletéről, hogy a Párbeszéd hisz az együttműködésben, az előválasztást is ezért kezdeményezte. A párt stratégiájáról a döntést az április taggyűlésükön hozzák meg.

Vannak bajok a rendszerrel

  • Nem egyenlő a választójog, hiszen a külhoniak és a nemzetiségiek "csak" egy - listás - szavazattal rendelkeznek
  • A választás egyfordulós: kizárt a visszalépés valaki javára, így az ellenzéki együttműködés ellehetetlenül
  • A kettős állampolgárság lehetőségével élő határon túliak szavazhatnak levélben, aggályos rendszerben
  • A külföldön dolgozó magyarok nem szavazhatnak levélben, a rájuk vonatkozó szabályok szinte ellehetetlenítik a voksolásuk
  • Kizárólag a Fidesz igényeire szabták az egyéni választókerületek térképét; a mostani körzethatárok alapján 1998 óta minden választást megnyert volna a párt
  • Az egyéni választókerületekben a nyertest is kompenzálják töredékszavazattal
  • Az eljárási törvényből kimaradt a választási csalás megakadályozásának és a jogorvoslatok pártatlan elbírálásának kötelezettsége
  • A kampánycsend és bizonyos kampányszabályok eltörlésével a kormány és bizonyos civil szervezetek ellenőrizhetetlenül önthetik a pénzt, közpénzt egyes pártok kampányába
  • Az eddigi választások informatikai rendszerének szolgáltatóját államosították, így az közvetlen kormánypárti irányítás alá került
  • Az új jogszabályok nem garantálják a választási eredmények számításának átláthatóságát, az eredményközlés tisztaságát

nepszava.hu