Voltak ugyan családok, amelyeknél valóban jó helyre ment az állami támogatás, de a gyerekvállalási kedvnél az ingatlanárakat jobban megemelte a családok otthonteremtési kedvezménye (csok). Egyebek között ez derül ki abból a tanulmányból, amely feltérképezte, milyen hatással lett a hazai családok életére és ingatlanszerzési lehetőségeire a 2016-ban bevezetett csok. A felmérés eredményeit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kiadott Hitelintézeti Szemle szeptemberi számában lehet elolvasni. 

Tavaly év végéig 170 ezer vette igénybe a csokot - jegyzi meg a tanulmány. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa alapján azonban a támogatás gyermekek számára gyakorolt kedvező hatása 2016–2019 között még nem mutatkozott meg. Ugyan 2020-ban 3,3 százalékkal több gyermek született az előző évhez viszonyítva, de a 2016-os értéket még így sem sikerült elérni. Készültek azonban olyan tanulmányok, amelyek azzal kalkulálnak, hogy bár az első négy év gyengén sikerült, a jövőben kedvező hatással lehet a gyerekvállalásra a csok. A családpolitika sikeressége ezen a téren azonban erősen függ az életszínvonalbeli és egyéb, erkölcsi-etikai normáktól is. 

Az egyes családpolitikai intézkedések ugyan javíthatják a fiatalok gyermekvállalási hajlandóságát, de az életszínvonalbeli adottságok, a stabil gazdasági, munkahelyi és párkapcsolati háttér, az infláció, a munkanélküliség, a jövedelmi tényezők, az egészség, vallás, etnikumbeli hovatartozás, az erkölcsi normák és a kommunista múlt sokkal fajsúlyosabb tényezőnek bizonyul, mint a lakhatási körülmények. Ez különösen a gyermekvállalásban erősen bizonytalan párokra igaz. 

A háromnegyedét elvitte az ingatlanok drágulása

Rossz hír, hogy a támogatás nagyobbik része nem a családoknál kötött ki végül. A tanulmány megállapítja, hogy a csok megjelenése a növekvő kereslet révén jelentősen felhajtotta az ingatlanok árát, ami felemésztette a támogatási összeg közel 75 százalékát, ezzel tovább nehezítve a fiatal párok lakásszerzési lehetőségeit. 

A programmal a kormány demográfiai célok megvalósulását, a születések számának növekedését is elő kívánja segíteni, az igénylők ehhez a tervezett gyermekeiken túli gyermekek születésével tudnak leginkább hozzájárulni. Az állami támogatásból részesülők mindössze 23 százaléka vállalt viszont előre gyermeket, ami elmarad az országos szintű 33 százalékos gyermek-előrevállalási hajlandóságtól. Azon párok közül, akik előzetesen tették ezt, 68 százalék két gyermeket, míg 32 százalékuk három gyermeket kíván nevelni a jövőben. Az igénylők 77 százaléka viszont csak a már megszületett gyermeke után igényli a támogatást.

A többség legfeljebb két gyereket akar

Az előre vállalóktól abban az esetben várható el a népesség-növekedés elősegítése, ha ők korábban nem tervezett gyermek születése mellett kötelezték el magukat a támogatás hatására, és nem csak a későbbre tervezett gyermekvállalásukat hozták korábbi időpontra. Azon igénylők körében a legnagyobb a gyermek-előrevállalási hajlandóság (36 százalék), akik maximum két gyermeket kívánnak nevelni (az előre vállalt gyermeket is figyelembe véve).

A három gyermek iránt elkötelezett családok 17 százaléka tesz ígéretet arra, hogy a törvényi határidőn belül gyermekei száma 3-ra növekszik. 2020 végéig az összes előre vállaló 62 százaléka teljesítette vállalását, azaz világra hozta a vállalt gyermekét, és a felmérésben szereplő mintában mindössze egy olyan igénylő volt, aki 2016-ban vette igénybe a támogatást és nem született meg a jogszabályban rögzítetett határidőig a vállalt gyermek.

A megelőlegező csokot igénylők több mint a fele csupán egy kisbabára vállalt kötelezettsége, 45 százalékuk vállalt két gyereket, és csupán a 2 százaléka merte bevállalni, hogy három gyereke születik majd a támogatás felvétele után. A tanulmány megállapítja, hogy a gyermeket előre vállalók jövedelmi szintje jellemzően alacsonyabb volt azokénál, akiknél már megvoltak a gyerekek, számukra nagy segítséget jelentett a csok a saját ingatlan megvásárlásában. 

A támogatott hitel igénylésének kiterjesztése felpörgette a csokot. 2019-től a kétgyerekes családok is igényelhették a kamattámogatott hitelt eleinte új, majd használt lakásokra is, illetve eltörölték a használt lakásokra vonatkozó értékhatárokat. Az is növelte a támogatás igénybe vételét, hogy 2018-ban eltörölték azt a szabályt, miszerint az ingatlantulajdonnal rendelkezők nem vehetik fel a támogatást. 

A csokot felhasználók többsége persze szerényebb körülmények között élő család volt, a legfeljebb kétgyerekesek 72, és a nagycsaládosok 60 százaléka 35 millió forint alatti ingatlant vásárolt a támogatásból. A kétgyerekesek több mint tizede és a nagycsaládosok 5 százaléka tudott 50 millió forintosnál értékesebb ingatlant venni csok segítségével. A nem nagycsaládosokra jellemzőbb volt a drágább, új építésű ingatlanok vásárlása, míg a nagycsaládosok szívesebben vettek nagyobb alapterületű használt lakást vagy házat. 

Nem oda megy a sok pénz, ahol több gyereket vállalnak

A csok-igénylőket hét fő csoportra tudták osztani a tanulmány készítői. Az első csoport a használt lakást vásárló, rászoruló kiscsaládoké – legalacsonyabb jövedelemmel – legolcsóbb ingatlanárral – magas gyermekvállalás nélkül. Ez a csoport a legnépesebb a maga 38 százalékos részesedésével, ennek ellenére ők azok, akik a legkevesebb támogatást tudják igényelni, és a legszerényebb ingatlanokat vásárolják meg. A háztartás jövedelme is náluk a legalacsonyabb, 429 ezer forint alatt van, átlagosan 26 millió forintos lakást vesznek a csokból, és átlagosan mindössze 3,1 millió forintnyi támogatást kapnak, ami az egyik legalacsonyabb a csoportok között. Pedig ez az a réteg, amelyikben a legnagyobb a hajlandóság arra, hogy további gyerekeket vállaljon.

A második csoport a városi használt házat vásárló nagycsaládosok csoportja, közepes jövedelemmel, közepes ingatlanárral és magas gyermek-előrevállalással. Ez a csoport 21 százalékos részesedést képvisel, ebben a legmagasabb (71 százalék) a nagycsaládosok aránya. Átlagban 580 ezer forintos családi jövedelem mellett 40 millió forintos ingatlanokat vásárolnak első ingatlanként. Ezek jellemzően a 90–110 m2 feletti kategóriába tartoznak. A családok 11 százaléka rendelkezik korábbi lakóingatlannal, és náluk a harmadik legmagasabb a gyermek előrevállalási kedv. Viszont sokan rendelkeznek hitellel, és átlagosan 14 millió forintnyi piaci hitelt is felvettek az államilag támogatott hitel mellé, hogy ki tudják fizetni az ingatlant. Mivel sokan fel tudták venni a 10 millió forintos maximális támogatást, az átlagos vissza nem térítendő állami támogatás mértéke ebben a körben 3,5 millió forint.

A harmadik csoportba a felső középrétegbe tartozó nagycsaládosok tartoznak közepesen magas jövedelemmel, szerényebb ingatlan és alacsony további gyermek-előrevállalás mellett. Az igénylők 23 százaléka ebbe a körbe tartozik, a kétharmaduk nagycsaládos, és a középkategóriásnál magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Ennek ellenére alacsonyabb értékű, jellemzően 90–100 m2 házakat és 60–80 m2 lakásokat vásárolnak. Ebben a körben magas a falura költözők aránya, de szeretik az újépítésű városi ingatlanokat is. Sokan nem először kapják meg a csokot, és az igénylők harmada a maximális 10 millió forintot veszi fel, de csak kevesen (18 százalék) vállal cserébe újabb gyereket. Ebben a körben a legmagasabb, 4,7 millió forint az egy családra jutó támogatás, holott ez a csoport viszonylag magas jövedelemmel rendelkezik. 

A negyedik csoportba a falusi új házat vásárlók tartoznak alacsonyabb jövedelemmel, ám magas ingatlanárral és a legmagasabb gyermek-előrevállalással. Ilyen az igénylő családok 7 százaléka, akik alacsony jövedelmi szint mellett átlagot meghaladó mértékű – a jövedelmi szintjükhöz viszonyítva magas értékű – 46 millió forintos ingatlanokat vásárolnak. A családok több mint fele vállalkozott újabb gyerekre annak érdekében, hogy megkapja a támogatást, de hitelt is sokan vettek fel, a támogatott hitelen túli eladósodottság mértéke átlagosan 8,3 millió forint. Két hitellel a családok 46 százaléka rendelkezik. Vagy új ingatlant vásárolnak, vagy falura költöznek tágas családi házba, a 35 százalékuk 151 négyzetméter fölötti ingatlant vesz. Ez a csoport átlagosan 3,8 millió forint támogatást kap. 

Ahová nem igazán érhető, miért megy a támogatás

Az ötödik csoportba a befektetési házvásárlók tartoznak magas jövedelemmel további gyermekvállalás nélkül. Közéjük a csok-felvevők 2 százaléka tartozik. A túlnyomó részt (67 százalék) nagycsaládosok által alkotott csoport minden tagja a legmagasabb jövedelmi kategóriába tartozik. Jellemzően 90–100 m2 nagyságú és 141 m2 feletti hasznos alapterületű használt házakat vásárolnak második ingatlanként 37 millió forintos átlagár mellett. Korábban már rendelkeztek egy lakással, melyet a támogatással vásárolt ingatlan ellenére is megtartottak és a közvetlen támogatáson túl teljes mértékben igénybe veszik a kamattámogatott hitelt is. Mindössze 1,9 millió forintot tudnak felvenni az államtól átlagosan, de A kétgyermekes családok (50 százalék) az igényléskor még nem voltak jogosultak a kamattámogatott hitel felvételére, ezért a céljuk főleg a támogatások maximális kihasználása és minimális további eladósodottság mellett az, hogy az egzisztenciájukat növeljék az újabb ingatlannal, további gyermek vállalása nélkül.

A hatodik csoportba a befektetési lakásvásárlókat sorolták magas jövedelemmel, ám alacsonyabb ingatlanárral szintén további gyermekvállalás nélkül. Ebbe a körben is csak 2 százalék tartozik. A csoporton belül a családméret szerinti megoszlás kiegyenlített, a gyermek előrevállalásának mértéke 33 százalék. A családok mindegyike maximálisan kihasználta a közvetlen állami támogatást, és a kamattámogatott hitelt is lehívta, amit már nem egészített ki további piaci hitellel. Az általuk megvásárolt ingatlanok 30 millió forint alatti 70–80 m2 közötti hasznos alapterülettel rendelkező lakások. Az igénylők, bevallásuk alapján, korábban nem rendelkeztek saját tulajdonú ingatlannal (a tanulmány szerzői szerint viszont az ő esetükben is második ingatlan megszerzéséről lehet szó valójában), bár a vizsgált minta viszonyában itt a legmagasabb a rendelkezésre álló családi jövedelem. Esetükben ugyanis 1 millió forintos jövedelemhez a legkisebb értékű ingatlanok tartoznak, melyek mindegyike lakástulajdon. A csoportban az egy főre jutó közvetlen vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 4,6 millió forint, ami a második legmagasabb az egyes kategóriák viszonyában. Plusz gyereket a szerzők szerint ez a csoport nem vállal, csak a már egyébként is tervezett gyerekek születnek majd meg ezekbe a jómódú családokba.

A hetedik csoportba a városi új luxusházban élő kiscsaládok tartoznak, ugyancsak magas jövedelemmel, a legmagasabb ingatlanárral és többnyire szintén további gyermekvállalás nélkül. Ebbe a csoportba a családok 7 százaléka tartozik. Ők vásárolják meg a legnagyobb, 65 millió forint feletti értékkel rendelkező ingatlanokat, melyhez magas (átlag 867 ezer forintos) jövedelem társul. Azok az igénylők, akik korábban már rendelkeztek ingatlannal, értékesítették azt, és az értékesítéssel realizált bevételt felhasználták az új ingatlan megszerzéséhez. A nagycsaládosok részaránya ebben a csoportban a legalacsonyabb (40 százalék), a gyermek előrevállalási hajlandóság pedig 36 százalék. Egy igénylő kivételével mindenki maximálisan kihasználta a kamattámogatott hitel felvételének lehetőségét is. A csoportban az egy főre jutó közvetlen, vissza nem térítendő állami támogatás mértéke 3,7 millió forint volt. E csoport tagjainak igen kedvező lehetőséget biztosított a kamattámogatott hitel kiterjesztése a kétgyermekes családokra. Ezt igazolja, hogy a kétgyermekes családok egy kivételével már csak a kamattámogatott hitel igénybevehetősége után vágtak bele az ingatlanvásárlásba. (napi.hu)