Nem tudta időben bizonyítani a Roszatom, hogy biztonságos atomerőművet épít
Finnországban ugyanolyan erőművet építenének, mint Pakson, de az ottani hatóság szerint hiányosak és silányak a terveik. Legalább egy évvel el kell halasztani az ottani építkezést. Itthon a kormány inkább sürgeti a beruházást. - írja a 444
Hanhikivi látványterveFotó: Lehtikuva / Fennovoima / AFP / 444.hu
Az a baj, hogy a finn állam nukleáris ügynöksége (STUK) elégedetlen a Roszatom terveivel, és ezért egyelőre nem adott engedélyt az ottani építkezés megkezdésére.
A legelső tervek alapján 2020-ra kellett volna elkészülnie a finnországi atomerőműnek, ezt tolták ki aztán 2024-re, ám ehhez képest most újabb egy év csúszás valószínű. A paksi erőmű is csúszásban van, közel két évvel maradtunk le, mert az Európai Bizottság különböző vizsgálataira kellett várni. Ezek közül idén márciusban az utolsó is megérkezett.
Most itthon is az engedélyeztetés megy, és információink szerint a Roszatom már ide is küldi a terveit. Érdekes lenne tudni, hogy ide jobbakat küldenek-e, mint a finneknek, és ha igen, akkor miért nem tudnak oda is ilyen jókat küldeni, hiszen ugyanolyan típusú erőművekről van szó.
Itthon még semmilyen hivatalos szakmai kifogás sem hangzott el a tervekről, nyoma sincs olyan problémáknak, mint amilyeneket a finnek találtak. Sőt, Szijjártó Péter külügyminiszter Putyin orosz elnök augusztusi budapesti látogatása után azt közölte, hogy
"nem állíthatja meg most már semmi”
a paksi építkezést, ami 2018 januárjában egészen biztosan elkezdődik.
Az is érdekes, hogy a Roszatom hogyan tudja Magyarország felé teljesíteni a dokumentációs elvárásokat, ha a cég finn leányvállalatánál elismerték, hogy munkaerőhiányban szenvednek, és ezért is haladnak nehézkesen. A STUK már korábban figyelmeztetett, hogy szerintük nincs elég kapacitása az oroszoknak a tervek megfelelő minőségű kidolgozására.
Idén ezért mintegy 100 emberrel bővítették a stábot Helsinkiben, de még így sem sikerült határidőre elkészíteni azokat a pótlásokat, amelyeket a finn hatóság megkövetelt tőlük.
Fontos különbség a két beruházás között
A két beruházás között van egy fontos különbség, ami megmagyarázhatja, hogy miért sürgősebb a magyaroknak az építkezés, mint a finneknek: a magyar kormánynak 2026. március 15-től mindenképpen törlesztenie kell az orosz hitelt, akár készen lesz addig legalább az egyik erőmű, akár nem. Vagyis a magyar kormány abban érdekelt, hogy minél gyorsabban épüljön meg az erőmű, hogy lehetőség szerint már termeljen, amikor el kell kezdeni fizetni érte.
Ezzel szemben a finn erőmű esetében abban az arányban hitelez az orosz állam, amekkorában a Roszatom is tulajdonos lesz. Vagyis az oroszok a saját cégüknek adnak hitelt, és ezért a finn kormányon nincs olyan sürgető nyomás, mint a magyaron, nem kell mindenáron tartani egy határidőt.
Senki nem mer szólni
Az orosz konstrukcióval szemben már 2014-ben is merültek fel szakmai aggályok Budapesten. Ősz János, a BME docense például azt mondta róla, hogy
„finoman fogalmazva nem túl jó konstrukciót vettünk”.
Más magyar szakemberek is azt mondták háttérbeszélgetéseken, hogy az élesben eddig nem működő reaktortípus esetében nagyon fontos lenne, hogy a magyarok bátran felvethessék a szakmai aggályaikat még a tervezési fázisban, és ne legyen ebből politikai ügy, ne legyen nyomás a magyar kormány felől, hogy mindenben meg kell felelni az oroszoknak.
Vlagyimir Putyin legutóbbi budapesti látogatása után egy jaroszlavi fórumon így fogalmazott a paksi építkezésről:
"Épp most voltam Magyarországon. Magyar partnereink megerősítették készségüket a projektjeink megvalósítására."
