Nem vicc a klímaváltozás!
Elég csak a Kilimandzsáróra pillantani, ahogy eltűnik a hegy tetejéről a hó.
A Kilimandzsáró 1993-ban és 2017-ben - Fotó:: @pakocrestas / Earthobservatory.nasa.gov; Instagram
Habár Donald Trump amerikai elnök még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy az USA visszalépjen a párizsi klímaegyezménytől, ez azonban nem változtat a tényen, hogy bolygónk felszíne még mindig megállíthatatlanul melegszik.
Ez tisztán látható a szélsőséges időjárási viszonyokon, az évszakok változásán vagy éppen eltűnésén és a természet egészén észlelhető átalakuláson. Nézzük csak meg a hatalmas kiterjedésű erdőtüzeket, a Latin-Amerikában tomboló hurrikánokat, amelyek maradványai még Európa időjárására is kihatással vannak vagy éppen az Ázsiában bekövetkezett árvizeket! De természetesen Afrika sem maradhat ki a sorból, ami különösen jól észrevehető például az ikonikus jelentéssel bíró Kilimandzsárón.
Forrás: Earthobservatory.nasa.gov
Tisztán látható ugyanis, hogy 1993-ban a Tanzániában található hegy teljes tetejét hó borította, mindössze hét év alatt a helyzet sokat romlott. A Kilimandzsáró rétegvulkán egyébként az ország és egyben Afrika legmagasabb hegycsúcsa. Vannak források, melyek 6000 m-t meghaladó hegyként említik, de az utolsó hivatalos mérés szerint 5895 m-rel a Kibo-csúcs a legmagasabb pontja, mely a délnyugati peremen helyezkedik el. A globális felmelegedés következtében a Kilimandzsáró hava egyes kutatók szerint 2015 és 2020 között teljesen eltűnik.
A gleccsert tanulmányozva a tudósok meg tudják állapítani, milyen éghajlati viszonyok uralkodtak az elmúlt évszázadokban, és ezekre hogyan reagált a hegy. A tudósok így arra jutottak, hogy a Kilimandzsárót mintegy 11 000 éves jégpáncél fedi, több ezer évvel ezelőtt pedig szintén több ezer éves aszály pusztította a vidéken élőket. Ezért, ha a hegy az elkövetkező években, évtizedekben hasonló vagy rosszabb sorsra jut, az ismét óriási változásokat jelenthet majd, a gleccserek pedig egyre csak olvadnak.
A jégtakaróból vett mintáknól a tudósok azt is észrevették, hogy az 1952-es hidrogénbombázás után milyen változások keletkeztek a természetben. Az elmúlt században a hó több mint fele megoldvadt, így a tudósok most igyekeznek minél több mintát venni a jövő generációinak számára.
