2005 és 2016 között Salgótarján népessége közel 20 százalékkal csökkent, de Miskolc lakossága is olyan gyorsasággal fogy, hogy már kevesebben lakják, mint Szegedet. Eközben Győr és Sopron népessége szépen bővül, gyorsabban, mint a fővárosé. 

A negatív demográfiai folyamatok eltérően érintik Magyarország egyes régióit. A keleti országrész vészesen gyorsan ürül ki: az északi régiókban elsősorban a belföldi elvándorlás, míg délen a természetes fogyás gyorsasága miatt. 

A KSH 2005-ös és 2016-os mikrocenzusának adatait összehasonlítva megnéztük, hogyan változott a nagyvárosok (pontosabban megyei jogú városok) népessége. Mivel a belföldi vándorlás általában a fejlettebb területek, így a nagyvárosok irányába való migrációt jelenti, azt gondolhatnánk, hogy nagyvárosaink többségében emelkedett a népességszám.

Budapest mellett Győr és Sopron is szépen növekszik

Azonban az igazság az, hogy csak Budapestre, és a 23 megyei jogú város közül Győrre és Sopronra, Szegedre és Hódmezővásárhelyre, illetve Debrecenre és Kecskemétre igaz, hogy az elmúlt bő egy évtizedben növekedett a lakossága.

Természetesen abszolút értékben a nemzetközi és a belföldi migráció abszolút nyerteseként számon tartott fővárosban nőtt a legnagyobbat a népesség: tizenegy év különbségével közel 70 ezer fővel emelkedett a lakosság száma. 

A fővárosé után Győr és Sopron népessége növekedett a leglátványosabban, ami nem meglepő, hiszen az Ausztriával és Szlovákiával is határos Nyugat-Dunántúl a központi régió után a legfejlettebb Magyarországon. Az ország nyugati csücskéből sokan külföldre ingáznak dolgozni, ami súlyosbítja a munkaerőhiányt, de iparilag is fejlett területről van szó, így a fizetések magasabbak a vidéki átlagnál. Budapest után a megyék közül Győr-Moson-Sopronban fizetnek a legjobban a vállalkozások: márciusban 291 ezer forint volt a bruttó rendszeres átlagbér a versenyszektorban, ami az országos versenypiaci átlagnál 2,5 százalékkal, a (Budapest nélküli) vidéki átlagnál ugyanakkor 15-20 százalékkal magasabb.

Győr és Sopron népessége összesen 10 ezer fővel nőtt tizenegy év alatt. Ez arányaiban nézve 5 százalékos bővülést jelent, ami gyorsabb a budapesti népességnövekedésnél (4%) is.

Miskolc kiürül

A többi 16 nagyvárosban jelentősen csökkent, de legfeljebb stagnált a népességszám. (Érdet nem vizsgáltuk, mert 2005-ben még nem volt megyei jogú város.)

Az ország e részein elsősorban a belső elvándorlás miatt csökken a népességszám, de ahogy mindenhol, természetes úton is csökken a népesség, vagyis többen halnak meg, mint ahány gyermek születik. 

A két észak-magyarországi nagyváros után Békéscsaba és Szolnok népessége csökken a leggyorsabban, ahol 11-11 százalékkal kevesebben laktak 2016-ban, mint 2005-ben.

A dél-dunántúli nagyvárosok lakossága is látványosan fogy: Zalaegerszeg és Nagykanizsa népessége együttesen 9 százalékkal, míg Kaposváré 8 százalékkal apadt 2005 óta. Mint korábbi cikkünkben megmutattuk, az ország hét régiója közül Dél-Dunántúlon a leggyorsabb a természetes fogyás, tavaly ezer emberenként 5 fővel csökkent a népesség. Ráadásul a lakosság számára sem elég vonzó terület, a belföldi vándorlási mérlege is negatív.

Miskolc becsúszott Szeged mögé

A főváros (és London?) után még mindig Debrecen a legnagyobb magyar város, ahol a mikrocenzus adatai szerint 2016-ban 208 ezren éltek.

A korábban a harmadik helyen szereplő Miskolcon azonban olyan tempóban csökkent az utóbbi évtizedben a népesség, hogy mostanra kisebb lett Szegednél a lakosok száma alapján.

BAZ megye megyeszékhelyén a friss adatok szerint 157 ezren éltek tavaly, ehhez képest Szegeden, ahol az utóbbi években lassan, de nő a népesség, 164 ezren lakhatnak körülbelül.

A top 10-es listán szereplő többi városunk "megtartotta pozícióját", ezek sorban:

• 5. Pécs (150 ezer fő)
• 6. Győr (130 ezer fő körül)
• 7. Nyíregyháza (118 ezer fő)
• 8. Kecskemét (111 ezer fő)
• 9. Székesfehérvár (98 ezer fő)
• 10. Szombathely (80 ezer fő)

Módszertani megjegyzés

A friss mikrocenzus adatbázisában nem találtuk meg külön a megyeszékhelyek, csak a megyei jogú városok népességének adatait. Így azokban a megyékben, ahol két megyei jogú város is van (mint Győr-Moson-Sopron, Csongrád, Fejér és Zala megyék), ott a két város népességalakulását együtt vizsgáltuk.

Szerző: Rigó Anita / portfolio.hu