Korábban a Klubrádió is beszámolt róla, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke szerint „alkotmányos puccs megtervezése folyik”, meg kell védeni az Alaptörvényt a támadásoktól.

Erről kérdeztük Fleck Zoltán jogszociológust, egyetemi tanárt, az Eötvös Károly Intézet igazgatóját. Azt mondta: abban az értelemben komolyan kell venni az alkotmányos puccs kifejezést, hogy ha egy magas közjogi méltóság ilyeneket mond, akkor nem a levegőbe beszél, biztosan egyezteti Orbán Viktorral (mint mindent szerinte). Ez valószínűleg politikai fenyegetés, ebben az értelemben tehát komolyan kell venni, jogilag már nem úgy történik a dolog, mint 50 évvel ezelőtt, sokkal kacifántosabb utakon, de a fenyegetés valódi.

Hangsúlyozta: a személyes következményekkel egyáltalán nem szeretne foglalkozni, az viszont fontos, hogy így ellehetetlenítenek minden olyan diskurzust, amely az Alaptörvény leváltásával, delegitimációjával, megszüntetésével kapcsolatos. Mintha valami szentségről lenne szó, amelyet magyar társadalom többsége akar, magáénak érez. Ezzel a kritika lehetőségét szüntetik meg, „ami a diktatúra legjobb jele”.

Szerinte elég világosan látszik, hogy európai uniós intézmények sem tekintik jogállamnak Magyarországot, nem csak belülről hangzanak el kritikák a magyar politikai berendezkedés nem demokratikus voltára vonatkozóan. „Az Alaptörvény kifejezi ennek a nem jogállami minőségnek a lényegét”. A szakértő erős kétségeit fejezte ki azt illetően, hogy az alaptörvény legitimitását egy jogi dokumentum elfogadásával azonosítsuk. Egy nem jogállami rendszer alkotmánya vagy alaptörvénye – még ha el is tekintünk, bár nehéz lenne, attól, hogy született –, nem tekinthető jogállami alaptörvénynek – fogalmazott.

Szerinte van arra hajlama az európai jogi felfogásnak és „politikai lustaságnak”, hogy azonosítsa a jogi, technikai, formális feltételeket a tartalmi, valóságos és értékvonatkozásokkal, de ezen már túllendültünk, és egyre inkább világos, hogy a jogállamnak nem formális, hanem tartalmi kritériumai vannak. Fleck Zoltán úgy véli, az EU örül majd annak, ha megszabadul az Orbán-rendszertől, és sokkal kevesebb fenntartása lesz azzal kapcsolatban, hogy indul be az új alkotmányozás, de ezzel együtt ezt a kritikát komolyan kell venni, mert ebben az európai jogi hagyományban élünk.

Sem ő, sem mások nem mondják, hogy minden további nélkül szüntessük meg az Alaptörvény érvényességét, nagyon komoly politikai érvek vannak erre. Komoly munkának kell folynia azért, hogy meggyőzzék az európai intézményeket és döntéshozókat arról, hogy az Alaptörvény az Orbán-rendszer „csapdája”, amelyet azért hozott létre, hogy elvesztett választás után se lehessen ténylegesen átvenni a hatalmat, hanem hamar visszaszerezze. Így viszont szerinte az Alaptörvényt alkotmánnyal ellentétes célra használták, hogy bebetonozzák egy szűk csoport hatalmát, vagyis „igazán antidemokratikus eszközzé vált”. (Klubrádió)