Arra a kérdésre, hogy mi szüksége van ennek a kormánynak egy olyan biankó felhatalmazásra, mint a veszélyhelyzet meghosszabbítása, nem lehet úgy válaszolni, hogy nem tesszük zárójelbe a racionális gondolkodást. Ez ugyanis a félelemkeltéshez és a kormányzat saját félelmeinek oldásához szükséges. Egyre erőszakosabb eszközökre van szüksége, mert egyre többet veszíthet.
Mindaz, amit az Orbán-rendszer az elmúlt 12 évben elkövetett, rá fog omlani – véli Fleck Zoltán, az Egységben Magyarországért közjogi szakpolitikai kabinetvezetője.
Nem egyetlen tollvonásról, nem az egész Alaptörvényről és nem az Alkotmánybíróság minden feltétel nélküli feloszlatásáról van szó. Olyan helyzet állt elő, hogy amíg mi bonyolult közjogi összefüggésről vitatkozunk általában, addig a sajtóban olyan módon használják a jogászi nyelvet, amely félrevezető.
„Az ellenfél a maffia jegyeit mutatja az állami hatalom eszközeivel. Akik benne vannak és működtetik az alkotmányos elvektől és az alkotmányos követelményektől úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől.” (Fleck Zoltán a Klubrádióban!)
Ha egy kormány a sajátjaként tekint a közvagyonra, és hosszú évek izzadságos innovációja után megoldja, hogy a kincstári javak közalapítványokba olvadva elveszítsék közpénzjellegüket, akkor nagyjából semmin sem érdemes csodálkozni.
Fleck Zoltán jogszociológus úgy véli, az EU örülni fog, ha megszabadul az Orbán-rendszertől, és sokkal kevesebb fenntartása lesz azzal kapcsolatban, hogy indul be az új alkotmányozás. Ezzel együtt az erre vonatkozó kritikát komolyan kell venni, ha győz a jelenlegi ellenzék és lesz lehetősége foglalkozni az Alaptörvénnyel.
Miközben a kormány újabb nemzeti konzultációt bonyolít és az ellenzék gőzerővel készül az őszi előválasztásokra, a politikai viták kereszttüzébe került az Alaptörvény. Négy ismert jogász vitairatában ugyanis azt ajánlja az ellenzéknek, hogy az új Országgyűlés első ülésnapján egyszerű többséggel és az Alkotmánybíróság jogkörének átvételével mondja ki az Alaptörvény semmisségét. - írja az Index
„A Fidesz uralomnak épp az az egyik magyarázata, hogy kevés demokratikus elem volt jelen a társadalmunkban. Azért tudták lerombolni a jogállamot, mert a jogállamnak nem volt meg a demokratikus támogatása. Ami azt jelenti, hogy a választók bevonódása a folyamatokba elképesztően alacsony szintű” – nyilatkozta a Hírklikknek Fleck Zoltán egyetemi tanár, jogtudós, szociológus.
„Nagy valószínűséggel egy ’22-es ellenzéki győzelem után, időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után” – mondta Fleck Zoltán, jogszociológus, az Eötvös Károly Intézet igazgatója.
