Kutatják a nemzetstratégiát - csak nem találják
Rugózunk itt ezen a röhejes keresztényüldözés védő – vagy ellen védő – izén - írja a Gépnarancs.
A nemzetstratégiát is évek óta kutatja (milliárdokért) a határon túli magyarok előtt csúnyán megbukott Szász Jenő és garnitúrája. Ahogy a honlapjukról kiderül, küldetésük van. Ja, az más! Persze, ha feladatuk lenne, az macerásabb – esetleg számon is lehetne kérni némi megoldást.
Biztos, ami biztos: a szakmai anyagokba csak regisztrációval lehet betekinteni. Tehát amiből kiderülhet, hogy min fáradoznak: petrencerúd, vagy fogvájó lesz-e abból a szálfából? A hírekből össze lehet szedni pár konkrétumot: tábort szerveznek, testvérvárosi kapcsolatok körül bábáskodnak. Ez utóbbinál tök felesleges: valamennyire is tehetős önkormányzatok megoldják önerőből: ki ne szeretne közpénzen világot látni? Jó, jó. Polgi megy Lourdes-be, gyalogos képviselő meg Máriapócsra. Jézus édesanyját itt is, ott is lehet tisztelni.
Népismereti filmfesztivált tartottak, immár harmadjára. Őszintén szólva szerintem jobban megismerhető bármely nép – akár a magyaré is – élete valamely általános érvényű, ám az alkotó nemzetiségét, kultúráját, habitusát is tükröző alkotásból, mint a második és harmadik díjat megosztva elnyerő A könnyű magyar parasztszekér készítése című filmből. Bár lehet, hogy a könnyű magyar parasztszekér a keresztényeknek is segít az üldöztetés elől menekülni…
A honlapon külön alfejezet van a Kárpát-haza őreinek. Ez alatt pár perces videókon számolnak be főként romániai, délvidéki egyesületek képviselői a tevékenységükről. Ahol nincs magyar nyelvű iskola, igyekeznek megőrizni a nyelvet. Hímeznek, filmet néznek, pályáznak.
Nincs ezzel semmi baj, támogatható egyszerűen. Minek ehhez egy egész „kutatóintézet”?
Ha már kutatók, kikutathatnák, mi az a Kárpát-haza? A Kárpát medence? Itt egészen a középkor hajnaláig magyarok nélkül éltek mindenféle népek. Manapság szintén mindenféle népek élnek – meg magyarok is.
Az, hogy egyesek, akik nem ismerik a történelmet, a Kárpátok vonulatának vonalával körbevett alakzattal, mint Nagy-Magyarországgal büszkélkednek? Az a Magyar Királyság – egyébként viszonylag rövid ideig, és többnyire nem magyar származású királyok uralta terep – volt. Fénykorában éppen I. (Nagy) Lajos király uralma alatt, aki a franciaországi Anjou-ház harmadik ágának sarja volt. A királyság azonban – egyik sem – nem nemzetállam. Az a királyé, a királynak meg népe van. A Kárpát medencében mindenféle népe: cseh meg szlovák (akkor még tót), lengyel és német, rác(ma szerb) és bunyevác, horvát, rutén és vend, jász és kun: felsorolni is sok lenne. Vajon tudják-e a Kárpát-haza őrei, hogy a Magyar Királyságban 1844-ig(!) a hivatalos nyelv nem a magyar, hanem a latin volt? (Nemhiába mondogatom: Kazinczy és társai többet tettek e nemzetért, mint akármely hadosztálynyi lánglelkű.)
Ha nem csal az emlékezetem, Murphy-nek volt egy törvénye arról, hogyha valamit nem akarsz, vagy nem tudsz megoldani, alakíts egy bizottságot. A maiak nem aprózzák el: mit bizottság! Kutatóintézet, helyettes államtitkárság!
Megoldani ugyan ezek sem tudják: viszont azért csak többet lehet fizetni egy kutatóintézeti elnöknek, mint egy bizottságinak?! Mellesleg nyilván azért nem főigazgató, mert akkor tán a kutatással is kéne foglalkoznia, Szász Jenő meg faipari mérnök és közgazdász. Mint racionális elme, valószínűleg tudja ő is – nemzetstratégiát kutatni legalább olyan hasznos foglalatosság, mint a rózsaszín lufit hámozni.
Vagy helyettes államtitkári hivatallal védeni akárkit az üldöztetés ellen.