Az Egyesült Nemzetek Szövetségének elnöke,

Felelős főtitkársági vezető,

Ügyvetető igazgató,

ENSZ Nők,

Tisztelt hölgyeim és uraim!

Amikor fiatal voltam, a karrieremet színésznőként kezdtem el. Amikor az édesanyám nem tudott elvinni a meghallgatásokra Manhattan-be, felszálltam a vonatra New Jersey külvárosából és találkoztam apámmal, aki ott hagyta az asztalát az ügyvédi irodában, ahol dolgozott és találkoztunk lent a föld alatt a Penn Station-nél. Amikor együtt mentünk vissza a felszínre megkérdezte tőlem: „Merre van észak?” Nem tudtam jól tájékozódni akkoriban és nem találtam meg könnyedén az utat észak irányába. De sokszor hallottam az embereket és apám megkérdezte melyik volt északi? Idővel könnyebben meg is találtam az utat.

Ez az emlék jutott eszembe, szinte megütött miközben tegnap beszálltam a gépbe. Nemcsak azért, mert láttam. milyen messze jutottam el az életemben azóta, hanem azért is, mert megértettem, mennyire jelentős is volt ez a látszólag kis lecke. Amikor még gyerek voltam az apám volt az, aki fejlesztette az érzékeimet jó irányba és most felnőttként már bízni tudok saját képességeimben, hogy elvezetnek a helyre ahová tartok. Az apám segített nekem, és önbizalmat adott, hogy el tudjam magamat önállóan vezetni a nagyvilágban.

Tavaly (2016) március végén, először váltam szülővé. Emlékszem leírhatatlan érzés volt, és univerzális tapasztalat, karomban tartva a néhány hetes kisfiamat, és éreztem a sejtjeimben, hogy változnak meg a prioritások. Emlékszem ez a megtapasztalt új nézőpont volt az, ami fenntartotta a szerelmemet a karrierem iránt és ösztönzött, hogy segítsek, törődjek másokkal, ami sokkal – sokkal – több. Mint sok más szülő, én is tűnődtem azon, hogyan fogom megtalálni az egyensúlyt a munkám és az „új szerepem”, az anyaság között. Abban a pillanatban emlékszem Amerika politikája és a szülési szabadság statisztikája futott át az agyamon.

Jelenleg az amerikai nők 12 hétig jogosultak a születési szabadságra menni, mindezt fizetés nélkül. A férfiak ezzel szemben nem jogosultak semmire. Ezt az információt máshogyan értelmeztem a fiam születése után egy héttel, alig tudtam járni megismertem egy embert, aki a férjemtől és tőlem függött teljesen, és amikor én függtem a férjemtől sok dologban, amikor újra kellett tanulnunk. mi úgy gondoltuk, hogy mindent tudunk családunkról és kapcsolatunkról. De ez másképpen csapódott le.

Valahogy mi és a többi amerikai szülő azt vártuk, hogy visszaálljon a normális rend három hónap alatt. Jövedelem nélkül. Emlékszem, azon gondolkodtam magamban, ha a gyakorlati eredményeit, következményeit  nézzük a terhességnek; egy másik éhes száj otthon, amit etetni kell és pont Amerika olyan ország, ahol az ember fizetésről fizetésre él meg, hogyan tud 12 hétre elmenni szülési szabadságra, fizetés nélkül, gazdaságilag ez hogyan működik?

Az igazság az, hogy túl sok ember nem tud. Négyből egy amerikai nő két héttel a szülés után visszamegy dolgozni, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy több időt töltsenek otthon. Ez 25%. Ugyanilyen zavaró azoknak a nőknek is, akik megengedhetik maguknak hogy 12 hétig otthon legyenek de nem teszik meg, mert az anyaságot büntetésnek fogják fel, ami azt jelenti, hogy észlelhetően kevésbé elköltekezettek lesznek a munkájuk iránt, ezért mások megkapják a munkáikat és elúsznak az előléptetési lehetőségektől is. A saját családomban az anyámnak választania kellett karrier és 3 gyermek felnevelése között. Ez a döntés azt eredményezte, hogy alábecsült, és ki nem fizetett háziasszony lett, csak azért mert nem támogatták őt mindkét életútján. Az emlék, amit a városban töltöttem apámmal különösen jelentőssé vált, ő értelmes ember és ő volt akkor az egyedüli kenyérkereső a családunkban, a testvéreimmel csak kevés időt tölthettünk el vele, mert sokat kellett dolgoznia. Mi egy hihetetlenül kiváltságos család voltunk, nehézségekkel ugyan, mint akár melyik más család.

Minél mélyebben tekintek a fizetett szülési szabadság kérdésére, annál tisztábban látom a kapcsolatot a nők egyenlőségét és felhatalmazását akadályozó problémák között és annak szükségét, hogy bizonyos esetekben újra definiáljuk a férfiak szerepét a gyerekek nevelésében. Más szóval ahhoz, hogy a nőket fel tudjuk szabadítani, fel kell szabadítani a férfiakat is.

Az a feltételezés és bevett gyakorlat, hogy a nőknek és a lányoknak kell gondozni az otthont és családot egy nagyon makacs és valóságos sztereotípia, ami nem csak a nőket diszkriminálja, de korlátozza a férfiak részvételétét és kapcsolatát a családjával és a társadalommal is. Ezek a korlátozások már széles körűen jelen vannak a gyerekek életében és hatással is vannak rájuk. Tudjuk ezt. Tehát miért kéne tovább folytatni az apák alábecsülését és az anyák túlterhelését?

A fizetett szülői szabadság nem a munkától távol töltött napokról szól, hanem arról hogy maguk válasszák meg a szerepeket arról, hogyan vegyenek részt a gyerekek életében, hogyan invesztáljanak időt arra, hogy új és pozitív körforgást teremtsenek viselkedésükben. A vállalatok, amelyek felajánlották a fizetett szülési szabadságot dolgozóiknak a jobb alkalmazottak megtartásával ott csökkentek a hiányzások száma és a képzési költségek, növekedett a produktivitás és a morál is. Túl fontos a fizetett szülési szabadság, úgy tűnik hogy ne nem engedhetjük meg magunknak azt hogy eltekintsünk tőle.

Tény, egy vizsgálat kimutatta, hogy Svédországban minden hónapban azok az apák, akik szülői szabadságra mentek (apás szabadság), ott az anyák jövedelme 6,7% -kal nőtt meg. Ez 6,7%-os gazdasági szabadságot jelentett a családnak. A nemzetközi férfi esélyegyenlőségi felmérés adatai azt mutatták, hogy a legtöbb apa vállalná, hogy kevesebbet dolgozik, ha ez azt jelentené, hogy több időt tölthet a gyerekeivel. A jelen lévők közül hányan látták apáikat eleget miközben felnőttek, és vajon hány apa látja ma eleget gyerekét miközben felnőnek?

Segítenünk kell egymásnak, ha növekedni szeretnénk!

Együtt az ENSZ Nők-kel egy kiáltvánnyal cselekvésre ösztönöztünk országokat, vállalatokat és intézményeket globálisan hogy lépjenek fel és adjanak fizetett szülési szabadságot. 2013-ban eltérő volt a szülői szabadságolás 66 országban a 190 ENSZ tagállam közül. Alig várom, hogy elkezdjük az ENSZ-el, felépíteni a paritást és ezzel megteremtsük a fizetett szülési szabadság politikáját, amit egyelőre még felülvizsgálnak. Lássuk, milyen példával járnak majd elöl egy olyan világban, ahol a nőket és férfiakat sem büntetik meg gazdaságilag azért, mert szülőkké szeretnének válni.

Nem azt szeretném ezzel kifejezni, hogy gyereket kell vállalnod, hogy törődj másokkal, és hasznot szerezzél. Ez a kérdés, hogy legyen-e, akarsz-e vagy sem, akkor előnyös, ha fejlettebb világban nem a nemek (gender) különbözőségén alapszik a politika. Mindannyian vágyunk egy olyan toleránsabb időre, amikor az igényünk nem tesz bennünket gyengébbé, és kevésbé emberivé, ellenkezóőleg; emberségessé tesz.

A szülési szabadság vagy más munkahelyi politika, ami a nemeken alapul, e pillanatban a történelemben mindig csak aranyozott kalitkában volt. Bár a nők élete könnyebb lett, most már tudjuk, hogy ez azt a felfogást is eredményezte, hogy a nőknek kényelmetlen a munkahelyeken lenni. Ma már tudjuk, hogy ez annak a láncolata, hogy a férfiakat érzelmileg limitálták az útválasztásnál. És ez nem a valós világot mutatja, ahol egynél több típusú család is létezik. Mivel a modern világban, néhány családban van két apuka is. Pontosan milyen szülési szabadság szolgálja őket?

Ma a Nemzetközi nőnapon, szeretnék köszönetet mondani, azoknak, akik már benne vannak és mindazoknak, akik segítettek létrehozni a jelenlegi politikai irányelveket. Tiszteljük őket, azért, amit felépítettek, amit elkezdtek különböző nyelveken, ezért a tudatunk messzi lehetőségeket tárt fel a mindkét nem előtt. Tiszteljük saját szüleinket, hogy feláldozva saját álmaikat, létrehoztak egy új és igazságosabb, távolba mutató utat, mely a mi életünket és gyerekeink életét is meghatározza.

Mivel a fizetett szülési szabadság több mint több idő eltöltése gyermekeinkkel. Ez megváltoztatja azokat a pillanatokat, ami a gyerekeink megfigyelésére szánunk, és amit önmagunkról elképzelünk.

Látok okot a reményre és a bizakodásra. Hazám, az Egyesült Államok, jelenleg az egyetlen olyan magas jövedelmű ország a világon, ahol fizetett szülési szabadság nélkül, nem hogy szülői szabadság nagy munka kezdődött el New York államban, Kaliforniában, New Jerseyben Rhode Islandben és Washingtonban, ahol fizetett szülői szabadság programját hajtották végre. First Lady Charlene McCray és Bill de Blasio polgármester több mint 20 ezer állami alkalmazottnak adott fizetett szülői szabadságot New York City-ben. Mi meg tudjuk csinálni.

A változás nem csak azoknak a felelőssége, akiknek leginkább szükségük van rá. Nekünk is támogatnunk kell a legfelsőbb szinteken a hatalmat is, hogy sikerüljön elérni a paritást.

Ezért ez egy olyan megtiszteltetés, hogy felismerjük és gratuláljunk az úttörő vállalatoknak, akik bevezették a fizetett szülői szabadságot, mint a Danone. Ma büszke vagyok arra, hogy a Danone globális vezérigazgatója, Emmanuel Faber, mint HeForShe támogató tematikusan fizet szülői szabadságot. Ennek részeként a Danone meghirdette végre globálisan a 18 hetes, nemtől független fizetett szülői szabadság politikáját, 100.000 alkalmazottnak biztosítja 2020-ig. Monsieur Faber, amikor a HeForShe nagykövet, Emma Watson elmondta neki ikonikus beszédét, melyben kijelentette, hogy ha egy olyan világban élünk, ahol a férfiak többsége foglalja el a hatalmi pozíciókat, szükségünk van változásra, azt hiszem, ő látnok volt ugyan úgy, mint Ön. Merci (Köszönöm)

Képzeljük el, milyen világ jöhet létre egy generáció múlva, mostantól kezdve, ha olyan politika lesz a követendő minta, mint a Danone esetében. Ha 100 ezer ember 100 millióvá növekszik.

Milliárddá.

Többé.

Minden generációnak meg kell találnia a maga útját „észak” felé.

Amikor a nők az egész világon követelték a szavazati jogukat. Egy fundamentális lépést tettünk az egyenlőség irányába.

Észak.

Amikor az azonos nemű házasságot elfogadták törvényileg az USA-ban, véget vetettünk egy diszkriminatív törvénynek.

Észak.

Amikor több millió férfi és fiú válaszolt Emma Watson felhívására, hogy legyenek HeforShe tagok, csatlakoztak és a világ egyre nőtt.

Észak.

Fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy hogyan leszünk holnap jobban, mint ma vagyunk?

Az egész világ növekszik, ha olyan emberek, mint te és én állást foglalunk, mert tudjuk, azon az ideológián túl, hogy a nők és férfiak között, van különbség. Mert van egy mélyebb igazság is, hogy a szeretet az szeretet, és a szülők azok szülők.

Köszönöm.

2017.03.08. Anne Hathaway speech – UN Women
Fordítás: Nagy Zsófia - FeForShe