Nem érvényesül a hazai köznevelés rendszerében az a követelmény, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI),

fogyatékossággal élő óvodásokat inkluzív, befogadó módszerrel, tehát az ő különleges igényeik szerint neveljék

- állapította meg legfrissebb jelentésében az alapvető jogok biztosa.

Székely László az SNI-s gyerekek óvodai ellátásával összefüggésben több konkrét panaszügyet egyesítve folytatott átfogó vizsgálatot.

Az egyik ilyen egyedi eset az alapítványi fenntartásban lévő jászberényi Maci Óvodában történt, az ombudsman szerint az intézmény jogsértő módon járt el, amikor a panaszos szülő gyermekének nem biztosítottak a szakértői véleményben foglalt teljes integrált óvodai nevelést, ehelyett a gyereket elkülönített óvodai csoportba helyezték.

Egy másik ügyben, ez a tahitótfalui, önkormányzati fenntartásban működő óvodában történt, viszont még erre sem kerülhetett sor. A szülők testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista gyermeküket próbálták beíratni a kijelölt helyi óvodába, sikertelenül.

Az alapjogi biztos vizsgálata feltárta, hogy az önkormányzat önkényesen zárta ki az integrált ellátásból a gyereket, ráadásul anélkül, hogy az ellátásáról másként gondoskodott volna.

Nemcsak testi, szellemi fogyaték, de a rendszer is „húzza” a kicsiket FOTÓ: SHUTTERSTOCK/OLESAI BILKE Forrás: nepszava.hu

Nemcsak az egyes esetek jeleznek problémát, rendszerszinten is baj van. A jelentés rávilágított, hogy a köznevelési törvény és az Országos Fogyatékosságügyi Program (OFP) szabályozása nem kapcsolódik egymáshoz.

Ez azért gond, mert bár az SNI-s, de integráltan, vagyis a többi gyerekkel együtt nevelhető óvodások ellátása alapvetően önkormányzati feladat, az csak a köznevelési törvényben meghatározott módon látható el.

A törvényben viszont csak maga az integráció a követelmény, az inkluzív oktatás (vagyis amikor nemcsak berakják a többi gyerek közé, hanem teljes mértékben fel vannak készülve az SNI-s gyerek fogadására) fogalma célként, feladatként csak az OFP-ben jelenik meg.

Komoly hiányosság tehát, hogy a köznevelési jogszabályok és stratégiák nem tartalmazzák az inkluzív, a befogadó, valamennyi fogyatékossággal élő tanuló számára egyenlő eséllyel hozzáférhető tanulási környezet megteremtésére vonatkozó konkrét előírásokat,

az Oktatási Irányelvben nincs utalás a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményre, a fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségéről szóló törvényre, az OFP-re és annak Intézkedési Tervére

- írta Székely László. A jelentés arra is felhívta a figyelmet, hogy a köznevelési törvény lehetővé teszi a részleges integrációt, ám ez éppen hogy hátráltatja a célként meghatározott érdemi befogadó módszerek megvalósítását.

S ha mindez nem lenne elég, az óvodák többségének súlyos szakemberhiánnyal kell szembenéznie, több helyen azért sem tudják megoldani az SNI-s gyerekek szakszerű nevelését, mert egyáltalán nincs gyógypedagógus.

Az ombudsman megállapította, az egyedi ügyekben és rendszerszinten feltárt körülmények, mulasztások és hiányosságok sértik az SNI-s gyerekek védelméhez és gondoskodáshoz való jogát, továbbá sértik a nemzetközi követelményeket is, az állam pedig nem tesz eleget a fogyatékossággal élő gyerekek kiemelt védelmével kapcsolatos kötelezettségének.

A súlyos problémákról értesítette Balog Zoltán humánminisztert, az érintett óvodák és fenntartóik számára pedig ajánlásokat fogalmazott meg.

nepszava.hu