Semjén Zsolt nyelvet botlott
Kevesen értenek egyet a határon túli magyarok szavazati jogával – ez derül ki a Publicus Intézet felméréséből.
A közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 18 százaléka tartja helyesnek azt, hogy a külhoniak szavazhatnak az országgyűlési választáson. A kutatásban úgy tették fel a kérdést, hogy az adózás témáját is felvetették.
A Hír TV tudósított arról, Semjén Zsolt szerint az adófizetés és a szavazati jog nem függ össze, mert minden magyarnak született joga van arra, hogy állampolgár legyen, márpedig az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A miniszterelnök-helyettes álláspontja szerint:
"Van egy olyan állítás, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne szólhasson bele a politikába, ez még Gyurcsányra vezet vissza. Ez ritka nagy baromság. Ugyanis ebből az következne, hogy PC módon fogalmazzak: tudnék olyan népcsoportot mondani, pontosabban olyan csoportokat Magyarországon, akik életükben egy fillér adót nem fizettek, mégis abszurd lenne azt mondani, hogy ne legyen szavazati joguk. Az adófizetés és a szavazati jog nem függ össze. Minden magyarnak született joga, hogy magyar állampolgár legyen, a szavazati jog és az állampolgárság egymástól elválaszthatatlan”
Később Kósa Lajos pontosította Orbán helyettesét, a kormány - papíron - második emberét.
A Fidesz frakcióvezetőjének magyarázata szerint az egyetemistákra és a háztartásbeliekre gondolhatott Semjén Zsolt, amikor adót nem fizető csoportokról beszélt. Kósa szerint a miniszterelnök-helyettestől nyelvbotlás volt az, hogy csoport helyett először népcsoportot mondott.
Valószínűleg a nagyon keresztény államférfiúból még a hétvégi ünnepségek hatására jött ki az "őszinte". Később, elmagyarázhatták neki, milyen elképesztőt, kirekesztőt mondott első nekifutásból. Csak mert megbotlott a szóban: cigányozhatott egyet. Higgyük el Lali király magyarázatát?