Az NGM gyorstájékoztatója szerint a központi költségvetés hiánya 258,9 milliárd forint volt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 49,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos többletet értek el. 

A költségvetési kiadások között az uniós kifizetések 327,9 milliárd forintot tettek ki, amelyekhez nem volt elszámolható bevétel. A lakásépítési támogatásokra 17,2 milliárd forintot fizettek ki az otthonteremtési program keretében, amelyek idei egész éves előirányzata 236,3 milliárd forint.

A közlemény hangsúlyozza, hogy idén is stabil államháztartás mellett érhető el a gazdasági növekedés. A januári államháztartási adatokat a gazdaság jó teljesítménye és az uniós források megelőlegezése határozta meg.

Az előző évhez viszonyítva érdemben emelkedtek az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból származó, valamint a munkabérekhez kapcsolódó járulékbevételek, ami nem adóemelés eredménye, hanem a meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhető

- írták.

Tavaly januárban 123,4 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere, a központi költségvetés 65,9 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 32,0 milliárd forintos többletet mutattak.

Az uniós programokra tavaly januárban 72 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés, 256 milliárddal kevesebbet az ideinél, lakástámogatásokra pedig 5,2 milliárd forintot folyósítottak.    

Az államháztartás önkormányzatok nélküli pénzforgalmi hiánya tavaly egész évben 1973,9 milliárd forint volt, 2016-ban a deficit 825,0 milliárd forintot tett ki, a két év hiányának eltérő alakulását az uniós programokra döntően előlegként folyósított kifizetésekkel indokolta az NGM. Az uniós módszertan szerinti hiány tavaly a GDP 2 százaléka körül lehetett.

Az NGM közleménye emlékeztet: már mintegy 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalékos. A 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás szerint 2018 januárjától a minimálbér 8 százalékkal 138 ezer forintra, míg a szakmunkás minimálbér 12 százalékkal 180 500 forintra nőtt, gyakorlatilag megduplázódva 2010-hez képest.

Eközben a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó idén 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra mérséklődött, vagyis 7,5 százalékponttal kisebb, mint 2016-ban. A továbbra is 15 százalékos, európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs és a kétgyerekesek esetén havi 35 ezer forintot jelentő családi adókedvezmény következtében, illetve az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelés és ágazati béremelések nyomán a fogyasztás dinamikus bővülése várható.

A kormány 2018-ban a korábbi előrejelzéseinek megfelelően 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol

- olvasható a tárca közleményében.

(MTI)