Az igazság pillanata közeleg, ahogy a kamatok emelkedésnek indulnak, borulhat az egész rendszer

- írja összefoglalójában a német Handelsblatt című újság.

Tíz év telt el azóta, hogy az amerikai ingatlanpiaci buborék kidurranását minden idők egyik legnagyobb pénzügyi válsága követte világszerte.

Bár a globális gazdaság úgy tűnik, mostanra kiheverte a sokkot, azonban eközben megágyaztak a következő válságnak is, amely talán már nincs is olyan messze

- írja összefoglaló elemzésében a Handelsblatt című német gazdasági hetilap.

A fellendülés egyelőre tart, s hatalmas az eufória a Wall Street nagy befektetési bankjainak körében. Nem csoda, hiszen az alacsony kamatok mellett boldog-boldogtalan eladósodik, kötvényeket bocsát ki. Tavaly csak az új kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódó díjakon összesen 23,3 milliárd dollárt kasszíroztak ezek a pénzintézetek, annyit, mint még soha azelőtt. A sok kötvénykibocsátás azonban egyben azt is jelenti, hogy tovább nőtt az eladósodottság, s ez az, ami a közgazdászokat a leginkább aggasztja jelenleg.

Nagyobb adóssághegy, mint a válság előtt

Az IMF adatai szerint a globális adósságállomány 2016-ban 164 ezer milliárd dollárt tett ki, ami a globális GDP 225 százalékára rúg

- emlékeztet az írás. Ez már 12 százalékkal magasabb érték, mint a válság előtti csúcsán. A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) adatai szerint a vállalatok adósságának összértéke eléri a 66 ezer milliárd dollárt.

Eközben viszont az eddig ultra laza monetáris politikát folytató nagy jegybankok közül az egyik már kétségtelenül a szigorítás útjára lépett, ez pedig az amerikai Fed. A Fed 2015 vége óta már hatszor emelt kamatot, s egyelőre nem látszik, hogy a kamatemelési ciklusának mikor lesz vége. Hogy mikor csatlakozik hozzá az Európai Központi Bank (ECB) is, azt egyelőre nem tudni, de jó eséllyel jövőre, vagy akár már idén is beindulhat a kamatok fokozatos emelése az Atlanti-óceán innenső partján is.

A magasabb kamatok egyre magasabb törlesztési terheket jelentnek majd az adósoknak. Ha csődbe nem is megy ettől mindenki, azonban a kamatköltségek növekedése azt eredményezheti, hogy más költségeken kell majd spórolnia a cégeknek. A kiadások lefaragása viszont a gazdasági növekedését vetheti vissza, ami lefelé tartó spirált eredményezhet.

A vállalati szektor lehet a ludas

A lap szerint a szakértők jelenleg nem is az államadósságok magas szintje miatt aggódnak leginkább, hanem a privátszektor, ezen belül is a vállalati szektor eladósodottsága miatt.

Idézik Gregg Lippman véleményét az ügyben, aki az amerikai hitelválság idején a jelzálogpiaci termékek shortolásával szerzett hírnevet magának a Deutsche Banknál, s jelenleg egy hedge fund kezeléséért felelős. Szerinte egyértelmű, hogy a következő válságot a vállalatok magas eladósodottsága fogja kiváltani. Hasonló véleményen van Scott Minerd, az amerikai Guggenheim Partners befektetési igazgatója is, aki úgy véli, a következő válság középpontjában a túlságosan eladósodott vállalatok lesznek.

A befektetők körében mindeközben érezhető már az aggodalom: az elmúlt hónap során a 10 éves amerikai államkötvények hozama elérte a régen látott 3 százalékos szintet, s azóta i körül ingadozik. Nem csoda, hogy a Bank of America Merrill Lynch legutóbbi alapkezelői felmérése azt mutatta, a megkérdezett befektetők soha nem látott, nettó 41 százalékos arányban gondolják úgy, hogy a cégek túl sok adósságot halmoztak fel és meg kéne kezdeniük adósságállományuk leépítését.

Az óvatosságra intő jelek között a lap emlékeztet arra is, hogy az S&P legutóbbi jelentése szerint az amerikai cégek több, mint negyede erősen függ a külső finanszírozástól. Ezen cégek adósságállománya meghaladja éves nyereségük ötszörösét. Ugyanez az arány globálisan 37 százalék, ami magasabb, mint a válság kirobbanása előtti csúcsán, 2007-ben.

Persze Kínától fél mindenki

A globálisan 66 ezer milliárd dollárra rúgó vállalati adósságállomány közel harmada, mintegy 20 ezer milliárd dollár jut a kínai cégekre, ez az egy éves kínai GDP 160 százalékát teszi ki. A 20 ezer milliárd dollár több, mint négyszeres növekedést jelent 2007-het képest.

Persze a kínai cégek eladósodottságának problémájára - mint ahogy általában a globálisan is a vállalati adósságállományok problémájára - sokan figyelmeztettek már. Az összefoglaló szerint a cégek hatalmas étvágyát a hitelfelvételre a befektetési alapok és az azokba áramló hatalmas mennyiségű tőke is tovább hajtja.

A kötvényalapokban kezelt tőke nagysága hatalmasat növekedett az elmúlt években, s ezek között nagyon sok olyan zártkörű konstrukció is van, amely közvetlenül hajlandó finanszírozni cégeket. Az alacsony kamatok és a befektetők hozaméhsége oda vezetett, hogy mára általánossá vált a különböző cégfelvásárlásoknál, hogy a vételár 50-60 százalékát a vevő hitelből finanszírozza. Ez a lapnak nyilatkozó szakértők szerint már az a szint, ami a 2008-as válság előtt volt utoljára tapasztalható.

Eközben persze az alacsony kamatszint azt is eredményezi, hogy sok olyan cég marad életben, amely egyébként nem tudna. Az ilyen eladósodott zombicégek azok, amelyek nyeresége mindössze arra elég, hogy nagyjából két év kamatkiadásait fedezni tudják, többre nem. A Deutsche Bank egyik idézett szakértője szerint a globálisan tőzsdén jegyzett cégek közül minden ötvenedik jelenleg zombinak tekinthető.

Lassan beborul az ég

A globális gazdaság jelenleg még növekszik, azonban már elérte a fellendülés a csúcspontját. Az emelkedő kamatok, az újra erősödésnek induló dollár az emelkedő olajár egyaránt azt vetítik előre, hogy hamarosan elkezdődik a lassulás. Sőt, az összefoglaló szerint a legfrissebb amerikai makroadatok -például a beszerzési menedzserindexek - is azt mutatják, hogy ez a folyamat már el is indult.

Pont emiatt figyelmeztette az IMF is legutóbbi jelentésében a vezető jegybankokat - elsősorban a Fed-et - hogy nagyon körültekintően járjanak el a kamatemelés ütemének megválasztásánál, és kellő időben készítsék fel a piaci szereplőket várható lépéseikre.

napi.hu