Nehéz szóra bírni a kormányzat illetékeseit a NAT-ról
A 2012-ben kezdődő, oktatási kérdésekről szóló tüntetéssorozatban elsősorban egyetmisták, de szokszor már középiskolások is részt vettek különböző célokért.
Most újabb tüntetések jönnek az új Alaptanterv miatt.
A Nemzeti Alaptanterv alapvetően csak iránymutatást adna, ennél pontosabban a kerettantervek, majd az iskolákon belüli helyi tantervek adnák meg a pontos tananyagot, vagyis a követelményt. Hogy mi történik miután bezáródik a tanterem ajtaja, azt viszont már a pedagógus dönti el. Persze csak ha vállalja a következményeket is.
Nem így képzeli el viszont az új alaptanterv, legalábbis rengeteg iskola, pedagógus és diák szerint, akik azt állítják az új NAT egy sprintpályává alakítja az iskolai éveket. Pedig szerintük nem is futóversenyen indulnak, hanem a körülöttük lévő világot kéne megismerniük, ami így szinte elmosódik a sebességben.
Az iskolák sem tudják egyelőre lenyelni, sem kiköpni az új NAT-ot. Moss László a budapesti Eötvös Gimnázium igazgatója szerint persze lehet két világot teremteni. Az egyikben az van, ami az alaptantervben szerepel. A tantermeken belül a másikban a tanár pedig azt tanít, amit jónak lát, csakhogy ez már a kezdetektől hitelteleníti a felülről érkező központi direktívákat az oktatásban.
És már nem csak az állami, de az egyházi iskolák tanárai is tiltakoznak. Már közel 1600 egyházi iskolában tanító pedagógus írta alá a budapesti Piarista Gimnázium által indított kezdeményezést, amely a NAT bevezetésének elhalasztását és szakmai konzultációt javasol a tantervről.
A Heti Napló riportere megkérdezte a pannonhalmi főapátot, Hortobágyi Cirillt is, hiszen a pannonhalmi bencés gimnázium tanárai közül is szerepelnek aláírások a listán. Ő azonban udvariasan kitért azelől, hogy az új alaptervet minősítse.
És akkor most térjünk is vissza kicsit a tempót diktáló tanterv egyik kidolgozójához, akit a legtöbbször az új NAT-ra legnagyobb befolyással bíró szereplőként említenek. Takaró Mihály irodalomtörténész korábban inkább akkor került a reflektorfénybe, mikor egy volt kollégája szerint kis zsidó lapocskának hívta a XX. század elejének egyik legfontosabb irodalmi folyóiratát a Nyugatot, vagy amikor kortársait minősítette, esetleg Horthy Miklóst dicsérte.
Tavaly nyáron viszont rábízták, hogy az addigra már elkészült tanterv humán tantárgyakat érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet. Péterfy Gergely író azt mondja, közel sem az a legnagyobb baj az új alaptantervvel, hogy bekerültek akár szélsőséges világnézetű írók is, mint Wass Albert, vagy Nyirő József, hiszen ezek a szerzők is irodalmunk részét képezik. Az már sokkal inkább, hogy a tanterv teljesíti Takaró Mihály mondatait, vagyis nem foglakozik a diákok igényeivel.
Péterfy Gergely szerint ráadásul az iskolának kutyakötelessége lenne a használható tudás átadása.
A NAT-nak viszont vannak kifejezetten modern oktatásmódszertani elemeket is tartalmazó részei. Nahalka István oktatási szakértő szerint kár, hogy ezeknek a használatára nem jut idő.
A Heti Napló megkereste Takaró Mihályt, sőt, a fiatalokért felelős helyettes-államtitkárt, a Rácz Zsófiát is, de választ sehonnan sem kaptak.