Hszi, aki a pekingi külügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint Macron meghívására csatlakozott a csúcstalálkozóhoz, a megbeszélésen hangsúlyozta: a klímaváltozással az emberiségnek közösen kell szembenéznie, az nem lehet ürügy más országok megtámadására vagy kereskedelmi akadályok támasztására.
Szót ejtett arról is, hogy Kína és Európa kapcsolatai új fejlesztési lehetőségek állna, ugyanakkor különféle kihívásokkal is szembesülnek. Aláhúzta: Kína szélesebbre tárja a kapukat a külvilág előtt, és méltányos, igazságos, valamint megkülönböztetéstől mentes környezetet teremt a külföldi vállalatok számára. Reményét fejezte ki, hogy az európai fél is hasonlóan pozitív hozzáállást tanúsít a kínai cégekkel szemben, tovább erősítve a kínai-európai zöld és digitális partnerséget.

Hszi a tavaly szeptemberi ENSZ-közgyűlésen bejelentette, hogy Kína 2030-tól jelentősen csökkenteni kívánja a szénkibocsátását, és 2060-ra tervezi elérni a szénsemlegességet. A pénteki csúcson a kínai elnök megerősítette ezt az ígéretet.

A Hszinhua jelentése szerint a megbeszélésen szó esett még a koronavírus elleni oltóanyagokkal kapcsolatos együttműködésről, valamint az Európai Unió és Kína közötti befektetési megállapodás előmozdításáról is.
A három oldalú csúcstalálkozóra egy héttel az előtt került sor, hogy megtartják a Joe Biden amerikai elnök kezdeményezte klímacsúcsot. Mindeközben John Kerry amerikai klímavédelmi különmegbízott Sanghajban folytat tárgyalásokat a jövő heti csúcs előtt. A kínai ökológiai és környezetvédelmi tárca csütörtöki közlése szerint Kerry Hszie Csen-hua klímavédelmi főtárgyalóval egyeztet a klímaváltozással kapcsolatos együttműködés előmozdításáról, valamint az ENSZ novemberben esedékes klímavédelmi konferenciájáról.

Az ENSZ-főtitkár több határozott lépést követelt a világ vezetőitől

Több határozott lépést követelt a világ vezetőitől a klímaválság elleni küzdelemben António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a Fehér Ház virtuális klímavédelmi csúcstalálkozóján.

Guterres szerint globális koalícióra van szükség ahhoz, hogy az évszázad közepéig elérhetővé váljon a karbonsemlegesség.

A főtitkár aláhúzta: ehhez "minden országnak, minden régiónak, minden városnak, minden vállalkozásnak és minden ágazatnak" ki kell vennie a részét a feladatokból.

A következő tíz évnek az átalakulás évtizedének kell lennie - tette hozzá a tisztségviselő.
Guterres rámutatott: minden országnak nagyratörő célokat kell kitűznie. Ezeket a célokat egyebek között a széndioxid-kibocsátás megadóztatásával lehet elérni. Emellett fel kell hagyni a szén- és az olajkitermelés állami támogatásával - mondta.

"A szakadék szélén állunk" - hangsúlyozta a főtitkár. "Biztosítanunk kell, hogy a megfelelő irányba tesszük a következő lépést" - fűzte hozzá.

Joe Biden amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg az online csúcstalálkozóra. A kétnapos rendezvény célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. A csúcstalálkozón többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő és Angela Merkel német kancellár is részt vesz.

Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb széndioxid-kibocsátók a világon a párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint.

Szakértők szerint 2030-ig a jelenleginél jóval többet kell tenni, ha a világ országai valóban szeretnék teljesíteni a párizsi klímacsúcs globális felmelegedés megfékezésére vonatkozó célkitűzéseit. Az elmúlt évtized volt a legmelegebb azóta, hogy elkezdték feljegyezni a meteorológiai adatokat. A felmelegedés következményei világszerte érezhetővé váltak: szerte a földtekén hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, viharok és áradások pusztítottak. Emellett szakértők szerint az elmúlt években több milliárd tonna jégtakaró olvadt el a sarkvidékeken.

A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsának tárgyalói szerdán megállapodtak, hogy az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
Biden csütörtökön azt ígérte, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.

Nagy-Britannia közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni a károsanyag-kibocsátást az 1990-es szinthez képest. Boris Johnson brit miniszterelnök kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem "a növekedésről és a munkahelyekről szól", és több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.
Szuga Josihide japán miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.

A spanyol kormányfő a klímaváltozás elleni harc felgyorsítását szorgalmazza

A klímaváltozás elleni harc felgyorsítását szorgalmazta Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök rövid videóüzenetében csütörtökön, amelyet a Joe Biden amerikai elnök által szervezett kétnapos, virtuális klímavédelmi csúcstalálkozó kezdetén tett közzé a kormány internetes oldalán.

"A klímavészhelyzet valóság, cselekednünk kell, hogy leküzdjük" - fogalmazott, hangsúlyozva a spanyol kormány elkötelezettségének "megingathatatlanságát". "De a siker elérése nemcsak rajtunk múlik" - tette hozzá.

Véleménye szerint a klímaválsággal szemben világszinten megtett lépések nem elegendőek. Szorgalmazta a karbonmentes jövő megvalósításának gyorsítását, valamint, hogy az "ambiciózus célokat ambiciózus szociális intézkedések" és gazdasági helyreállítási csomagok kísérjék a koronavírus-járvány után. Felhívta a figyelmet az egyéni erőfeszítések fontosságára is.

A Föld napján kezdődő kétnapos online tanácskozás célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről.

Az amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg a csúcstalálkozóra, amelyen többek között Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő is részt vesz. A párizsi Nemzetközi Energiaügynökség szerint Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb széndioxid-kibocsátók a világon.

A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére. A felmelegedés következményei világszerte érezhetővé váltak: szerte a földtekén hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések, viharok és áradások pusztítottak. Emellett szakértők szerint az elmúlt években több milliárd tonna jégtakaró olvadt el a sarkvidékeken.

Biden: az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását

Az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását - jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök, az általa összehívott, virtuálisan megrendezett globális klímacsúcson a Fehér Házban.

A csúcstalálkozót megnyitó beszédében Biden kifejtette elképzeléseit egy zöldebb gazdaságról, amelyben az éghajlatváltozást minden ágazatban komolyan veszik, és több munkahelyet eredményez azoknak a munkavállalóknak, akikre - mint fogalmazott - karrierje során mindig összpontosított. "Ezt tehetjük, hogy nem pusztán egy virágzóbb gazdaságot építünk, hanem egy olyat, amely egészségesebb, igazságosabb és tisztább az egész bolygó számára" - mondta az elnök.

"Ezek a lépések legkésőbb 2050-ig a nettó nulla kibocsátásra fogják átállítani Amerika gazdaságát" - tette hozzá Joe Biden.

Az amerikai elnök szerint a mostani csúcstalálkozó első lépésnek tekinthető a legnagyobb és legtöbb széndioxidot kibocsátó gazdaságok közös erőfeszítései felé. "Mozognunk kell. Gyorsan kell haladnunk ", hogy a globális felmelegedés legfeljebb 1,5 Celsius fok legyen az iparosodás előtti időkhöz képest - mondta Biden.
Az elnök kollektív fellépésre szólított fel az éghajlatváltozás leküzdése érdekében. Kijelentette, hogy a globális közösségnek nincs más választása, mint hogy szembeszálljon "korunk egzisztenciális válságával". Úgy fogalmazott: "egyetlen nemzet sem képes egyedül megoldani ezt a válságot. Mindannyiunknak - különösen azoknak, akik a világ legnagyobb gazdaságait képviseljük - tennünk kell ellene". Biden szerint ez egyszerre "erkölcsi és gazdasági kényszer". Úgy fogalmazott: "Az idő rövid, de hiszem, hogy meg tudjuk és meg is fogjuk csinálni."

Az amerikai elnök szerint azok az országok, amelyek követik adminisztrációja iránymutatásait az éghajlatváltozás kezelésére irányuló beruházásokkal kapcsolatban, gazdaságaikat "ellenállóbbá és versenyképesebbé" teszik. "Valójában nincs más választásunk, ezt végre kell hajtanunk" - tette hozzá.
Beszédében Biden szólt a hónap elején nyilvánosságra hozott, több mint 2000 milliárd dolláros infrastruktúra- és klímacsomagjáról is, amelynek fontos elemei például az elektromos járműveket kiszolgáló töltőállomások telepítése, a nagyrészt ólomból készült főbb vezetékek és csatornák cseréje, valamint az elektromos hálózat korszerűsítése is. "Amikor az emberek az éghajlatváltozásról beszélnek, nekem a munkahelyek jutnak eszembe" - fogalmazott. Biden szerint a tervezett "hatalmas infrastruktúrális beruházások" a munkahelyteremtés és általában a gazdaság területén rendkívüli lehetőségeket rejtenek.

Az amerikai elnök a klímaváltozás elleni kollektív fellépésre irányuló gondolatait osztotta beszédében Kamala Harris amerikai alelnök és Antony Blinken külügyminiszter is. "Globális közösségként elengedhetetlen, hogy gyorsan és együtt kezeljük a válságot. Ehhez pedig az egész világon innovációra és együttműködésre lesz szükség "- fogalmazott Harris.

Blinken szerint sok olyan kérdés van, amelyben a klímacsúcson részt vevő országok nem értenek egyet, de az éghajlatváltozás nem tartozik ezek közé. "Nem számít, melyik országból származunk, ismerjük azt a világot, amelyet tovább akarunk adni gyermekeinknek és unokáinknak. Nem tudok jobb vagy sürgősebb okot, ami összehozhatna minket" - fogalmazott a külügyminiszter.

Joe Biden amerikai elnök negyven állam- és kormányfőt hívott meg az online csúcstalálkozóra. A csütörtökön kezdődött kétnapos rendezvény célja, hogy előkészítse az ENSZ novemberi glasgow-i klímakonferenciáját, és meggyőzze a gazdasági nagyhatalmakat az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. A csúcstalálkozón mások mellett Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Narendra Modi indiai kormányfő és Angela Merkel német kancellár is részt vesz.

Von der Leyen: az EU kiterjeszti a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét az épületekre és a közlekedésre is

Az EU nemcsak az iparban alkalmazza, hanem az épületekre és a közlekedésre is kiterjeszti  a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön az amerikai kormány által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozón.

Az elnök videóüzenetében hangsúlyozta, hogy az EU júniusban kezdi meg szén-dioxid piacának átalakítását a gazdasági ágazatok zöldebbé tételének érdekében.

Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és a klímaváltozás megfékezése. Az ETS meghatároz egy szén-dioxid-kibocsátási küszöböt, és e a határérték felett, a vállalatok csak szén-dioxid kvóták vásárlásával szennyezhetik a levegőt. Mivel a kvótákért fizetniük kell, ez minél alacsonyabb kibocsátásra ösztönzi a vállalatokat.

Charles Michel az Európai Tanács elnöke a klímacsúcson tett nyilatkozatában elmondta, hogy az EU mintegy 100 milliárd dollárt fog mozgósítani az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására. Mint mondta, az EU és a tagállamok a fejlődő országok klímaváltozás elleni küzdelmének legjelentősebb hozzájárulói. Arra is kitért, hogy a koronavírus-járvány okozta válság kiegyenlítésére létrejött helyreállítási alap 30 százalékát zöld kötvények kibocsátásán keresztül finanszírozzák.

Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt a célt tűzte ki, hogy az úgynevezett Zöld megállapodás keretében 2050-re eléri a nettó zéró károsanyag-kibocsátást. A bizottság szerdán jelentette be, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A most született megegyezés a készülőben lévő "klímavédelmi törvénybe" illeszkedik majd.

Joe Biden amerikai elnök is azt az ígéretet tette, hogy az Egyesült Államok 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti a kibocsátást. Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a Twitteren üdvözölte Biden bejelentését, amely szerinte világszerte lendületet adhat a klímavédelmi intézkedéseknek.

Putyin együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás nyomon követésében

Nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó virtuális csúcstalálkozón.

"Felkérünk minden érdekelt országot, hogy vegyen részt közös tudományos kutatásokban, gyakorlati szempontból jelentős éghajlati projektek finanszírozásában, és hogy aktivizálja az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák fejlesztését az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése és a hozzá való alkalmazkodás érdekében" - mondta Putyin.

Úgy vélekedett, hogy ha az következő 30 évben a felére lehetne csökkenteni a metánkibocsátást, amely 25-28-szor erősebb üvegházhatást okoz a széndioxidnál, akkor a globális hőmérséklet 2050-re 0,18 fokkal csökkenne, Ez, mint mondta,  a jelenlegi hőmérséklet és a Párizsi Megállapodásban kitűzött cél közötti különbség 45 százaléka.

Elmondta, hogy Oroszország kész kedvezményeket adni azoknak a külföldi vállalatoknak, amelyek tiszta technológiákba készek befektetni. Putyin szerint Moszkva és korszerű jogszabályokat szándékozik bevezetni a szén-dioxid-kibocsátás ellenőrzésének és csökkentésének ösztönzésére.

Szavai szerint az orosz gazdaság növelni fogja a kőolaj társult gázának felhasználását, átfogó környezetvédelmi korszerűsítési és energiahatékonysági programot hajt végre a gazdaság minden ágazatában és biztosítja a széndioxid minden forrásból történő leválasztását, tárolását és felhasználását.

Elmondta, hogy Oroszország a hidrogén előállításának infrastruktúráján dolgozik és azt a gázt mind nyersanyagként, mind energiahordozóként fel fogja használni. Közölte, hogy a szahalini régióban kísérleti projekt indult a szén-dioxid-árképzés és a széndioxid-egységek kereskedelmének rendszerének kialakítására.

Ennek megvalósítása szerinte lehetővé teszi, hogy a régió már 2025-re széndioxid-semlegessé váljon.
Putyin elmondta, hogy a parlamenthez intézett éves beszédében a kibocsátás 2050-ig történő jelentős korlátozást jelölte meg az egyik legfontosabb feladatként. Felhívta a figyelmet arra, hogy 1990-hez képest

Oroszország több más országnál nagyobb mértékben, csaknem felére csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 3,1 milliárd tonna széndioxid-egyenértékről 1,6 milliárd tonnára. Ez szerinte az orosz ipar és az energiaszektor alapvető szerkezetátalakításának eredménye, aminek köszönhetően az orosz energiamérleg 45 százaléka ma már alacsony kibocsátású energiaforrásokból áll, beleértve a nukleáris energiatermelést is.

Az ENSZ közvetítésével elért megállapodásokat az üvegházhatású gázok kibocsátása elleni küzdelem megbízható alapjának nevezte. Hangsúlyozta, hogy Moszkva komolyan veszi az ezen a téren vállat nemzetközi kötelezettségeit, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében, a Kiotói Jegyzőkönyvben és a Párizsi Megállapodásban foglaltakat.

Az orosz elnök azt hangoztatta, hogy a globális fejlődésnek nemcsak zöldnek, hanem teljes egészében fenntarthatónak kell lennie, vagyis össze kell kapcsolódnia a szegénység csökkentésével és az országok közötti fejlődési szakadék áthidalásával. (MTI)