Növekszik az elvándorlás – Az alacsony bérek miatt a közszféra omolhat össze először
Annak ellenére, hogy az elmúlt 4 évben statisztikailag emelkedett a foglalkoztatottak száma Magyarországon - ne felejtsük, ez leginkább a közmunka miatt van - számos szektorban hiánycikké vált a munkaerő.
Az ellentmondásos folyamatnak számos oka van, kezdve a rossz oktatási rendszertől, a kivándorláson át, a félreértelmezett munkaerőpiac-politikáig.
Miközben öt év alatt hatszorosára nőtt a kivándorlás, az utóbbi két évben pedig egy Szekszárd méretű város lakossága költözött külföldre, számos szektorban alakult ki permanens munkaerőhiány, amelyre a vállalatok nagyobb béremeléssel tudtak reagálni. A közszférában azonban nem történt hasonló. A magyar államot működtető nagyjából hétszázezer dolgozó évek óta nyomorúságosan alacsony bérért kénytelen ellátni a feladatát, legyen szó akár az egészségügyről, az oktatásról, a rendvédelmi szervek munkatársairól, vagy az államigazgatásban dolgozókról.
Egy diplomás nagyjából 40 százalékkal keres kevesebbet a közszférában, mint a versenyszférában ma Magyarországon. Ha minden így megy tovább és a kormány nem rendezi a közalkalmazottak bérét, akkor először a közszféra kerül az összeomlás határára a hatalmas munkaerőhiány miatt. Nincs min csodálkozni: az orvosok elhagyják az országot, a tanárok a pályát, az államigazgatásban dolgozók pedig menekülnek állásaikból.
Közszféra: bérrabszolgák működtetik az államot
A közszférában sem jobb a helyzet. A magyar államot működtető nagyjából hétszázezer dolgozó (a folyamatosan növekvő közmunkások kétszázezres táborát nem számolva) évek óta nyomorúságosan alacsony bérért kénytelen ellátni feladatát, legyen szó akár az egészségügyről, az oktatásról, a rendvédelmi szervek munkatársairól, vagy az államigazgatásban dolgozókról.
A közszféra katasztrofális helyzetének javulásáért egyértelműen az öt éve regnáló kormánypárt tehetett volna a legtöbbet, de nem tett. Sőt, bár az államreformok egymást érték az elmúlt években, a helyzet cseppet sem javult. Az állam átalakításában, a közszféra rendbetételében az Orbán-kormány kudarcot vallott, amit tulajdonképpen Lázár János is elismert még nyáron:
Az elmúlt években a közszférában volt a legnagyobb a fizetésromlás – áll a Policy Agenda idei tanulmányában. A kutatóintézet szerint 2008-ban a közalkalmazottak 4 százaléka keresett a létminimumnál kevesebbet. De a válság miatt befagyasztották a közszférában az illetményalapot, és azóta sem oldották fel. Emiatt 2013-ban a közalkalmazottaknak már a 16 százaléka élt létminimum alatt, magyarán,drasztikus mértékben romlott az ott dolgozó átlagos munkavállalók helyzete.
A közalkalmazottak érdekképviselete ezért már egy éve követeli az azonnali 5 százalékos béremelést a kormánytól, eddig mindhiába. Pedig a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete szerint a közszolgálatban dolgozók reálkeresete 2008 óta egyharmadával csökkent. A dolgozók mégsem mernek beszélni, mert féltik az állásukat, "van 100 másik helyetted" – írja az egyik kormányhivatalban dolgozó a HVG kérdésére, hogy miért nem mernek felszólalni.
A közszférán belül a legrosszabbul a közigazgatásban és védelemben dolgozók álltak idén júliusig. Tavaly átlagosan csupán 117 ezer forintot vihettek haza, a szellemi dolgozók ennél csak kicsivel többet, 134 ezer forintot kerestek. Idén júliustól valamivel több pénzt kapnak a rendvédelmi dolgozók és a honvédségnél alkalmazottak.
Forrás: mfor
Ha minden így megy tovább és a kormány nem rendezi a közalkalmazottak bérét, akkor először a közszféra kerül az összeomlás határára a hatalmas munkaerőhiány miatt. Nincs min csodálkozni: az orvosok elhagyják az országot, a tanárok elhagyják a pályát, az államigazgatásban dolgozók pedig menekülnek állásaikból miközben óriási túlhajszoltságban dolgoznak, a csökkenő munkaerő-állomány miatt egyre több a munka, a forráshiány miatt pedig rosszak a körülmények, a fizetés pedig alacsony.
Egy diplomás nagyjából 40 százalékkal keres kevesebbet a közszférában, mint a versenyszférában ma Magyarországon. Nem is csoda, hogy ekkora jövedelemkülönbséggel és a kivándorlás miatti növekvő reálbérekkel (szakemberhiány) a versenyszféra a legjobbakat magához szippantja.
MKKSZ tüntetés Budapesten 2014-ben |
Forrás: HVG
Egészségügy: nyomasztó körülmények
Mi is sokszor írtunk az egészségügy katasztrofális állapotáról: kifizetetlen tartozások, forráshiány, káosz és szakemberhiány. Ezekkel a szavakkal lehet a legjobban jellemezni azt a szociális ellátórendszert, amelynek működésén emberéletek múlnak. Mégis, az intézmények alulfinanszírozottak, az orvoselvándorlás miatt egyre kevesebb a szakember, a nővérek és az ápolók pedig egyre növekvő szakember- és forráshiány közepette kénytelenek alig 80-100 ezer forintért gürcölni. Nem csoda, hogy azt itthoni körülményekből a fiatalabb munkavállalók egyszerűen elmenekülnek nyugatabbra, ahol munkájukért akár 5-6 szoros fizetést kapnak messze jobb körülmények között.
Forrás: vaol.hu
Mindeközben fokozódik az orvoshiány is. A szakemberek sokszor nem is külföldi munkavállalás és több pénz reményében, hanem egyszerűen az egyre rosszabb és lehetetlenebb munkakörülmények miatt kényszerülnek távozásra. A Szent Imre kórházban kirobbant botrányól az Index cikke tudósított. Az ott dolgozó altatóorvosok háromnegyede mondott fel a közelmúltban, amellyel veszélybe került az ellátásbiztonság is. Az aneszteziológus-felmondási hullám azért történt, mert az egyik felmondott szavaival:
Elfogytak a szakképzett és ügyes nővérek az osztályról, emiatt egyre nehezebbé vált az ő munkájuk és az orvosoké is, a másik ok pedig az, hogy az orvosok is elfogytak.
Az egészségügyből csak tavaly 1943 egészségügyi dolgozó lépett le, az idei év első hat hónapjában pedig ez a szám már több mint 900-nál jár. A Magyar Orvosok Szövetsége szerint naponta átlag 3 orvos és két ápoló megy külföldre dolgozni. Elsősorban a belgyógyászok, a sebészek és az aneszteziológusok keresték külföldön a boldogulást, a legtöbben Angliát és Németországot választották. Közben a várólisták egyre nőnek, van ahol több mint öt évet kell várni egy térdprotézisműtétre.
Nem csoda, ha folyamatosan nő az elvándorlás
Mindeközben össztársadalmi szinten is megnövekedett az elvágyódás. Hiány van avendéglátóiparban és a turizmusban, ahonnan a versenyképes szakképesítésűek islelépnek. A kivándorolni szándékozók aránya aTárki kutatóintézet 2015. áprilisifelmérése szerint2015 áprilisában magasabb, mint eddig valaha volt. A nyers számok is szomorú jövőképet festenek: egy év leforgása alatt ugyanis 46 százalékkalnőtta külföldre költöző magyarok száma; 2014-ben legalább 31 ezer 500-an hagyták el az országot minimum egy éves külföldi tartózkodás szándékával. Ennél is meghökkentőbb, hogy csaknem hat és félszer annyian vándoroltak ki 2014-ben, mint 2009-ben a gazdasági válság kellős közepén.
Ráadásul a politika sem partner, hogy mindez megváltozzon: a Fidesz képtelen megérteni, hogy Magyarország jövője nem az olcsó munkaerőben és az alacsony termelékenységben rejlik, hanem ennek pont az ellenkezőjére kellene törekedni. A szakképzett munkaerő távozásával mindenesetre jó ütemben halad az ország afelé, hogy a képzetlen, a rosszul fizetett munkások országává váljon. A KSH elemzéséből is az rajzolódik ki, hogy az elkövetkezendő években még jobban felgyorsul az elvándorlás, ráadásul a kivándorolt magasabb végzettségűek többségéről is lemondhatunk.