A színes legókockák a világ minden részén a gyerekek (és sokszor a felnőttek) kedvenc játékának számítanak. A dán cég termékei készségfejlesztésre is tökéletesek, a kreativitást, a kézügyességet és az összeszerelési útmutató használatát is erősítik. Nem véletlen, hogy az oktatásban is egyre több helyen alkalmazzák, az általános iskoláktól kezdve egészen az egyetemekig.

A legó ráadásul a popkultúra részévé vált. Könnyűzenei előadók dalaiba került be, számítógépes játékok tucatjai készültek legófigurákkal, és már több film és tévésorozat is szól róluk. A Legoland pedig világhírű turistadestináció.

Olyanok is egyre többen vannak, akik befektetésként vásárolnak legójátékokat, majd pár évvel később értékesítik a gyűjtők számára. De hogy lett egy kis műhelyből a világ vezető játékgyártója?

Így kezdődött a legósztori

Egy kis dániai településen, Billundban Ole Kirk Christiansen asztalosmester 1932-ben alapította meg játékműhelyét. A kezdetben fajátékokat gyártó kis cég két évvel később vette fel a Lego nevet.

Az alapanyaghoz másfél évtizedig ragaszkodott, 1946 után azonban pénzügyi okokból műanyagból kezdett el játékokat készíteni. Ez követően jött az az innováció, hogy a többségében négyszögletes építőelemek tetején bütykök, alján pedig lyukak helyezkedtek el, hogy így könnyebben és stabilabban egymásba lehessen illeszteni őket. A kezdeti szárnypróbálgatások nem voltak sikeresek, nem fogyott túl nagy mértékben a játék. Az emberek többsége szkeptikusan állt hozzá, úgy gondolták, hogy a műanyag sosem fogja tudni felváltani a fát ebben a szegmensben.

Az akkor 63 éves Christiansen 1954-ben fiát, Godtfred Kirk Chrsitiansent tette meg a cég igazgatóhelyettesének. A fiúról hamarosan kiderült, hogy remek üzleti érzékkel rendelkezik. Ő nyújtotta be a szabadalmat az építőkockákra. 1958-ra találták meg a legóhoz a megfelelő alapanyagot, az ABS (akrilnitril-butadién-sztirol) polimert.

Az ebből készített legókockákra beadott szabadalmat 1958. január 28-án, napra pontosan 65 évvel ezelőtt jegyezték be Dániában.

Az ezt követő években a világ számos más országában is megkapta a szabadalmat a vállalat.

A ma is ismert legókocka tehát 1958-ban született meg. 

A minőségéről sokat elárul, hogy az ötvenes években készült darabok kompatibilisek a ma gyártott játékokkal is.

Magyarországon először a hetvenes években jelentek meg a cég játékai. A magyar piacon 1992 óta van jelen a Lego csoport, 2008-ban pedig megkezdte a termelést a Lego Manufacturing Kft. gyára Nyíregyházán.

Filmek, mémek, dalok, kiállítások

A legó már régóta több mint egy játék. Évek óta a legerősebb globális márkák közé tartozik, és az élet számos területére begyűrűzött a hatása. A filmiparban számos legós film és sorozat készül, például a Lego Star Wars, a Lego NinjaGo vagy A Lego kaland. Több sikeres filmnek vagy számítógépes játéknak is elkészült a legós számítógépesjáték-változata.

A Legoland is ismert branddé nőtte ki magát. Az első legóváros a szülővárosban, a dániai Billundban épült, még 1968-ban. Később természetesen sok változáson és bővítésen esett át. Azóta már tizenegy másik Legoland működik a világ számos pontját, az Amerikai Egyesült Államoktól többek között Németországon és Dubajon át egészen Japánig.

Aki nem tud ellátogatni ezekre a helyekre, az állandó vagy utazó kiállításokon is megcsodálhatja a legókülönlegességeket. Többek között immár Budapesten is, miután 2022 szeptemberében megnyitott a The Art of the Brick (A tégla művészete) című legókiállítás.

Vannak kis játékműhelyek, amelyek meglévő alkatrészek felhasználásával készítenek kézműves legófigurákat. Többek között ilyen volt az orosz–ukrán háború kitörése után készített Zelenszkij-legó. Az ukrán elnököt ábrázoló egyedi figurákra hatalmas volt a kereslet, busás hasznot hozott készítőjének. A szintén erre a témára elkészített Molotov-koktélokat is hamar elkapkodták.

Befektetésként is működik a legó

Nem csupán a gyerekeknek, a befektetőknek is kedvelt játéka lehet a legó. A cég játékai a befektetési aranyhoz, a részvényekhez és a kötvényekhez képest is felülteljesítőnek számítanak. Mindez annak köszönhető, hogy a régi készletek mennyisége viszonylag korlátozott a másodlagos piacon, míg a múlt század hatvanas évei óta népszerű márka rajongótábora hatalmas.

Egyes régebbi, ritka szettek akár egymillió forintot is érhetnek.

A befektetéseket idősorosan elemző kutatók arra jutottak, hogy a vállalat antik készleteinek ára a másodlagos piacokon értékesítve évente legalább 11 százalékkal emelkedett. Emiatt lehet gyümölcsöző befektetés egy-egy ritkább, felkapottabb szettből felhalmozni egy kisebb készletet, és pár évvel később sokkal kedvezőbb áron értékesíteni. (vg.hu)