Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke egyéniben még sosem mérettette meg magát. 2006 óta képviselő, mindig listáról szerzett mandátumot. Igaz, 2006-ban miniszterelnök-jelölt volt, és a pártja győzni tudott. Ám kormányzása nyomán, még a régi választási rendszerben, kétharmados győzelmet ért el a Fidesz. Egy fejlett demokráciában ekkora fiaskó után aligha maradhatott volna a politika élvonalában. Ehhez képest 2010-ben az MSZP listáján a 4., 2014-ben a baloldali összefogás listáján a 3., 2018-ban a DK listáján az 1., most pedig az egyesült ellenzék listáján a 8. helyről jutott be a parlamentbe. (És valójában az 5.-ről, mert hárman előtte nem fogják felvenni a mandátumukat.)

A szocialista Harangozó Tamás 2010-ben lett először képviselő, listáról. Abban az évben egyéniben Szekszárdon 20 százalékot kapott. Azon az őszön megpróbálkozott a polgármesteri cím megszerzésével is a városban, akkor 30 százalékot ért el. A 2014-es parlamenti választáson majdnem 25 százalékkal, idén pedig 34 százalékkal lett második. 2018-ban nem indult egyéniben, akkor visszalépett Hadházy Ákos javára.

A szintén szocialista Molnár Zsolt 2006 óta parlamenti képviselő, az ötödik négyéves ciklusát kezdheti. Életében kétszer mérettette meg magát egyéniben, 2006-ban egy II. kerületi önkormányzati helyért küzdött, második lett 38 százalékkal, 2010-ben pedig a kerületi polgármesterségért, szintén második lett, nem egészen 23 százalékkal.

A DK-s Vadai Ágnes 2002 óta parlamenti képviselő, szintén mindig listáról jutott be. Ő hétszer is megmérettette már magát, de sosem nyert. 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben Jászapátiban volt kétszer második és egyszer harmadik a parlamenti választáson, míg 2014-ben és 2018-ban Esztergomban volt előbb második, majd harmadik. Kétszer elindult Tiszafüred polgármesteri címéért is, először második, aztán negyedik lett.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel 2010 óta képviselő. Hatszor indult választáson egyéniben, sosem nyert. 2002-ben és 2006-ban MIÉP-es jelölt volt Óbudán az önkormányzati választáson, előbb negyedik, majd ötödik lett. 2010-ben már jobbikosként negyedik volt a parlamenti választáson, és szintén negyedik az óbudai polgármester-választáson. 2014-ben és 2018-ban is a III. kerületben indult, mindkétszer harmadik lett.

Ők a szimbólumai az örökös vereségnek

Nyilván mindannyian nagyon fontos emberei a pártjaiknak, másképpen nem lehetnének mindig befutó helyen. Mégis ők a szimbólumai a megújulásra képtelen, 12 éve csak kétharmados Fidesz-többséget összehozni képes ellenzéknek. Ők azok, akikkel biztosan nem lehet jobb eredményt elérni, ez elég sokszor kipróbáltatott.

Ha átveszik a mandátumukat, és azt nem adják át egy másik, kevésbé elhasználódott jelöltnek, akkor ezzel még a saját pártjuknak is azt üzenik, hogy a fideszes kétharmad egy jó eredmény.

Lehetséges, hogy sokat dolgoztak, sok interpellációt adtak be, és nagy odaadással szervezték a pártjukat. De négy, egymást követő ekkora vereség után aligha gondolhatják magukról, hogy éppen velük sikerülhet egyszer legyőzni a Fideszt.

Megpróbálták egymás ellen és összefogva is. A választók nagy többségének így se és úgy se kellettek. Lehet, hogy nem kifejezetten rajtuk ment el ennyire négy parlamenti választás egymás után, de ők a megtestesítői a tehetetlenkedésnek, a háttéralkuk alapján működő, pusztán a megélhetést célzó politikának. Összesen 19 egyéni megmérettetésen maradtak alul, átlagosan 22,75 százalékos eredményt produkálva. Szinte végig a politika legelső, leginkább látható vonalában, a parlamentben lehetőséget kapva.

Akármi is legyen a szándékuk, ők immár biztosan a Fidesz-világ részei. Már csak azért is, mert azt üzennék maradásukkal, hogy sosem kell buknia egy politikusnak. Nem lehet hitelesen számonkérni a kormányoldalt ennyi fiaskó után. Azt a kérdést kellene feltenniük maguknak, hogy a parlamenti mandátumom vagy az általam képviselt ügy a fontosabb?

Hátha vannak még politikusok a pártjukban, akik többre képesek, mint alkotmányozó többséget biztosítani Orbán Viktornak. Itt lenne a lehetőség, hogy megmutathassák magukat. Akkor tudnák, ha nem ugyanazok foglalnák el az erre alkalmas pozíciókat, mint a Fidesz-uralom alatt mindig.

Egyébként a Mi Hazánk hat képviselője közül is ketten 2010 óta folyamatosan képviselők, úgy, hogy még sosem nyertek egyéniben semmit: Dúró Dóra és Apáti István. Róluk is nehéz elképzelni, hogy éppen ők volnának alkalmasak a fideszes kétharmad megtörésére. (444.hu)