Kincses Dániel, a Tiszántúl Vízügyi Igazgatóság főnöke februárban adta le a szakvéleményt a CATL kínai akkumulátor gyár vízigényével kapcsolatban. Eszerint A KÍNAIAKNAK ÁT KELLENE TERVEZNIÜK AZ AKKUMULÁTORGYÁR VÍZELLÁTÁSI RENDSZERÉT, ÉS UGYANEZT KELLENE TENNIE DEBRECEN VÁROSÁNAK IS.

Ha a második legnépesebb magyar város ez nem teszi meg, akkor az akkumulátorgyár belépéskor komoly gondok lehetnek Debrecen vízellátásában – írja a hétoldalas szakvélemény.

A város lakosságának jelentős része tiltakozik a kínai akkumulátorgyár ellen, amely Magyarország legnagyobb beruházása, melyet az Orbán kormány lelkesen támogat mondván legkevesebb 9000 új munkahelyet teremt a városban és környékén. A tervezett gyárnak óriási az energia és a vízigénye. Ezért Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország két új földgáz erőművet épít. A magyar kormány 88 milliárd forintot szán arra, hogy megoldja a debreceni ipari park áramellátását.

“Építsetek Felcsúton akkumulátor gyárat, ne nálunk!”

Ezt követelik a helyi környezetvédők, akiket aggaszt, hogy Debrecen vízellátása veszélybe kerülhet. A kínaiak – lányos zavarukban – nem jelezték azt az engedélykérő dokumentumban, hogy tulajdonképp csúcsfogyasztás esetében mennyi is lenne az akkumulátorgyár vízigénye?

A napi vízigény állítólag csak 3400 köbméter lenne, de ebben sokan kételkednek. Még Orbán Viktor miniszterelnök is úgy érezte, hogy meg kell szólalnia az ügyben: senki sem teszi kockára Magyarország vízvagyonát! Az Orbán kormány iparosítási programjának egyik célja az, hogy Kelet Magyarországon is exportképes ipar jöjjön létre, és ez a régió ily módon felzárkózhasson a fejlettebb Északnyugat Dunántúlhoz.

A kínaiak saját országukban sem fordítanak túlságosan nagy figyelmet a környezetvédelemre, mert tudják: a külföldi beruházók nemcsak az alacsony bérek miatt érkeznek hanem azért is, mert náluk nem veszik túl szigorúan a környezetvédelmi előírásokat, amelyek a nyugati világban jelentősen megdrágítják az új gyárak telepítését. (fuhu.hu)