Egy látszólag okafogyott ügyben, mely azonban sosem marad aktuálisabb, mint most!
Az uniós tagságunk megerősítéséről tartandó referendumról van szó.

Magyar egy blogbejegyzésben (ismerteti a Hírklikk) csatlakozott Ujhelyinek az uniós tagságunk megerősítésére vonatkozó – időközben visszavont – referenduma elvetőihez.

Persze tévedés és megtévesztés közt hatalmas különbségek vannak! Szemben Cseh Katalin, Kele János (Momentum) és Kanász-Nagy Máté (LMP) minden ésszerű megfontolást mellőző, kizárólag önös (párt)politikai érdeken nyugvó, valós érvek híján való, csúsztatásokkal terhelt kirohanásával, Magyar György megfontolandó érvekkel áll elő!

Legalábbis eggyel a sok közül.

1./ Egyelőre csak fikció, hogy a miniszterelnök az Unióból kilépést fontolgatja! Magyarul, szerinte az egész felvetés idő előtti.

Megítélés kérdése, de

• a jelek szerintem pont a Magyaréval ellenkező miniszterelnöki szándékokra utalnak,
• az időtényező pedig – másutt (Népszavazás. Ki mit tud?) már bőven kifejtettem – fontos: az idő folyamatosan felhabzó agymosási praktikák miatt ellenünk dolgozik: (el)apaszthatja a ma még Unió-párti többséget.

2./ Túl drága lenne! Nem komoly ellenérv. Ne is foglalkozzunk vele!

3./ Kétséges, hogy össze lehetne-e szedni kétszázezer aláírást egy ilyen ügyben, és nem nagyon kétséges, hogy négymillió szavazópolgárt nem lehet az urnák elé szólítani.
Akkor pedig kontraproduktív lenne a kezdeményezés, és csak a Fidesz malmára hajtaná a vizet.

Magam is számoltam a kezdeményezés sikertelenségével, eredménytelenségével, mint a Fideszt erősítő fejleménnyel.

Csakhogy ezen az alapon soha, semmilyen kezdeményezést nem lehet elindítani. Választásokon is fölösleges elindulnia bárkinek a Fideszen kívül!

Ha egy ilyen ügyben sem lehet megmozgatni, a ma egyébként még túlnyomó többségében Unió-párti lakosságot, akkor semmiben!
Akkor dobjunk el mindent a kezünk ügyéből, és induljunk el fegyelmezett sorokban a temetők felé!

4./ Az Ujhelyi. illetve a Gyöngyösi (Jobbik) által beharangozott/előterjesztett(?) népszavazási kezdeményezések szövegezései, a feltett kérdések ab ovo alkalmatlanok, és nem felelnek meg a népszavazásról szóló törvényben előírt kérdésfeltevési-fogalmazási feltételeknek.

Ez utóbbi kritika mindkét esetre igaz!
Csakhogy ebből nem következik, hogy megfelelően fogalmazott kérdés ne lenne előterjeszthető!

Nyilvánvaló, hogy amennyiben egy ilyen elhatározás politikai szándéknyilatkozat-állapotából konkrét lépéssé érik, benyújtása előtt a kérdést szakszerűen, jogszabály-konform módon meg/újra lehet fogalmazni.

5./ Magyar utal rá, hogy az általa nem nevesített NVB, a Kúria, az Alkotmánybíróság úgyis minden módon keresztbe fog tenni: idő- és pénzpocsékolás lenne az egész!

Minden ügyben keresztbe tesznek! Akkor semmi nem kezdeményezhető?

6./ Magyarnak abban igaza van, hogy ez tulajdonképpen egy politikai szándéknyilatkozat, melyet normális körülmények közt – ha a törvényhozók szükségét érzik – országgyűlési határozat formájában szoktak kiadni.

Csakhogy nem élünk normális időket!
Ez az Országgyűlés éppen most nyilatkoztatta ki, hogy illegitimnek tekinti a jelenlegi Európa Parlamentet és újra tárgyalná a döntési kompetenciákat!
Úgyhogy speciális helyzetben ne ragaszkodjunk a szokványos megoldásokhoz!

7./ Már megfontolandó Magyarnak az a szakmai alapon álló, valójában az egyetlen komolyan vehető ellenérve, hogy lehet-e egyáltalán referendumot tartani az uniós tagságunkról, minthogy a belépésről sem tartottak, főként pedig a népszavazásra vonatkozó rendelkezések szerint az Alaptörvényben, illetve nemzetközi szerződésben szabályozott kérdésekről ez nem lehetséges.

Márpedig az európai uniós tagságunkat az Alaptörvény és a csatlakozási szerződés rendezi.

Magyar citálja is az Alaptörvény vonatkozó rendelkezését: "Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja".

Na, mármost! Ki akarja ezt a rendelkezést – vagy akár a csatlakozási szerződést – a népszavazást most kezdeményezők részéről megváltoztatni, vagy módosítani, esetleg eltörölni?
Azaz ki akar a szabályozással ellentétes módon rendelkezni?

Senki! Ellenkezőleg!

Megerősíteni szándékoznak e szabályt, annak érdekében, hogy 135 bátor ember egyik pillanatról a másikra ne helyezhesse hatályon kívül, és ne alkothasson ezzel ellentétes (alap)törvényi rendelkezést!

Magyarán ne legyen módja öt perc alatt kiléptetni az országot az Unióból!

Egy olyan népszavazási kezdeményezést, mondjuk, mely azt mondja ki: "egyetért-e Ön azzal, hogy az ország Uniós tagságára vonatkozó jelenlegi szabályozást a lakosság népszavazással megerősítse?", nem tilt semmi!

A szövegezés nyilván ad hoc, csak példaként említettem.

Mindenesetre a lényeg az, hogy véleményem szerint az Alaptörvényt és a csatlakozási szerződést illető népszavazási tilalom megkerülhető!

Úgy tűnik csak a szándék hiányzik!