Ha a környékeden élő énekesmadarak korábban ébresztenek, és késő estig csicseregnek, akkor a fényszennyezést okolhatod. A mesterséges fény a Föld felszínének szinte minden szegletét eléri, és egy új tanulmány szerint felborítja a madarak biológiai óráját.

A kutatók több mint 60 millió rögzített madárdalt tartalmazó globális akusztikus adathalmazt elemeztek, amelyek több mint 580 nappali madárfajt képviselnek. A Science folyóiratban augusztus 21-én, csütörtökön megjelent eredmények azt mutatják, hogy a fényszennyezés átlagosan napi 50 perccel meghosszabbította a madárdalt a legvilágosabb tájakon, például a városokban. Ezeken a területeken a madarak átlagosan 18 perccel korábban kezdenek énekelni reggel, és 32 perccel később hagyják abba este, mint a legsötétebb tájakon élő madarak, ami aláhúzza a mesterséges fény hatását a madarak viselkedésére fajokon, területeken és évszakokon átívelően.

„A fényszennyezés egyre nagyobb aggodalomra ad okot az emberi és vadon élő állatok egészsége szempontjából, a jelenlegi becslések szerint a világ népességének 80%-a, az Egyesült Államok és Európa lakosságának több mint 99%-a pedig fényszennyezett égbolt alatt él” – mondták a tanulmány szerzői, Brent Pease és Neil Gilbert a Gizmodonak egy e-mailben. Pease a Southern Illinois Egyetem biodiverzitás-megőrzéssel foglalkozó adjunktusa, Gilbert pedig az Oklahoma Állami Egyetem biológia adjunktusa. „Míg ennek a szennyező forrásnak az emberi egészségre gyakorolt ​​hatásait széles körben tanulmányozzák, az, hogy ez hogyan befolyásolja a vadvilágot világszerte, még mindig fejlesztés alatt áll” – tették hozzá.

A világ minden tájáról hallott madárdalok elemzése

Gilbert és Pease a BirdWeather projekt – egy globális civil tudományos kezdeményezés, amely a madarak hangját rögzíti és elemzi – által gyűjtött adatokat használták fel a fényszennyezés nappali madarakra gyakorolt ​​hatásának vizsgálatára. 61 millió, 2023 márciusa és 2024 márciusa között rögzített hangadást gyűjtöttek össze, majd kiszámították a hangadás kezdetét és esti megszűnését a különböző napfényfázisokhoz viszonyítva.

A kutatók a VIIRS műholdadatokat használták fel havi specifikus fényszennyezettségi mérések előállítására az egyes BirdWeather állomások helyszíneire vonatkozóan. A jelenleg a Suomi Atomerőmű és a NOAA-20 műhold küldetésein részt vevő Visible Infrared Imaging Radiometer Suite műszer képes megfigyelni az emberi települések fényerejét. Ez lehetővé tette számukra a madárdal kezdetének és megszűnésének elemzését a fényszennyezés mellett.

A fényszennyezés meglepően nagy hatása

„Meglepett minket a madarak reakcióinak nagysága” – mondták Pease és Gilbert. „Átlagosan a legfényesebb éjszakai égbolt alatt egy madár nappala közel egy órával meghosszabbodik. Bár számítottunk némi viselkedésbeli változásra az éjszakai fények miatt, nem számítottunk rá, hogy ez ekkora hatású lesz” – magyarázták.

Gilbert és Pease szerint ez a hosszan tartó aktivitás számos kulcsfontosságú módon befolyásolhatja a madarak túlélési és szaporodási képességét. Például napi 50 perccel több aktivitás csökkentheti a pihenőidőt, ami potenciálisan magasabb kalóriaszükségletet eredményezhet. Másrészt a hosszabb aktivitás megnövekedett táplálékkeresési időt vagy megnövekedett szaporodási teljesítményt jelenthet. Ennek az összetettségnek az elemzése további kutatásokat igényel, de egyértelmű, hogy egyre világosodó világunk megváltoztatja a nappali madarak életmódját – és nem ők az egyetlenek.

„Úgy tűnik, hogy a fényszennyezés hangsúlyos hatással van az emberek és a vadon élő állatok egészségére” – mondta Pease és Gilbert. „Ha a hosszabb nappal alváshiányhoz vezet, ahogy az embereknél gyakran előfordul, akkor káros egészségügyi vagy populációs következményekre számíthatunk, ami tovább súlyosbítja a madárpopulációk hosszú távú csökkenését világszerte.” (Gizmodo)