A 71 éves alkotó első írása 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban, műveiből a Kossuth-díjas filmrendező, Tarr Béla készített filmeket. A gyulai születésű író 2004 óta a Digitális Irodalmi Akadémia és Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

Az 1954-ben született alkotó általános és középiskolai tanulmányai után Szegeden, valamint a fővárosi Eötvös Loránd Tudományegyetemen volt joghallgató, majd 1983-ban szerzett magyar–népművelő szakos diplomát az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Az írással már az egyetemi évei alatt elkezdett foglalkozni. Első műve Tebenned hittem címmel 1977-ben jelent meg a budapesti Mozgó Világ című folyóiratban, ebben az évben volt dokumentátor a Gondolat Könyvkiadónál, 1982-től pedig szabadúszó íróként dolgozott. A DAAD német felsőoktatási cserediákprogram vendégeként egy évet töltött Nyugat-Berlinben 1987-ben. Ekkor hagyta el először Magyarországot. A német fővárosba egyébként később visszatért, ugyanis 2008-ban vendégprofesszor volt a Berlini Szabadegyetemen.

A keleti blokk felbomlása óta a szerző világot jár, és folyamatosan költözik, Magyarországon kívül élt már többek között Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban és az Egyesült Államokban is. 1990-től hosszabb időt töltött Kelet-Ázsiában, Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt című alkotásaiban számolt be a Mongóliában és Kínában szerzett tapasztalatairól.

Krasznahorkai nemcsak itthon, de nemzetközi szinten is elismert alkotó. Az amerikai író és filmrendező Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte, míg a német Max Sebald – akire halála után az irodalomkritikusok az egyik valaha volt legnagyobb szerzőként hivatkoztak – azt írta Krasznahorkairól, hogy „víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja”.

Az évek alatt alkotásaival több díjat is bezsebelt. 1993-ban megkapta az év legjobb könyvének járó díjat Az ellenállás melankóliája című regényéért Németországban, valamint Berlinben vehette át 2010-ben a Brücke Berlin-díjat Seiobo járt odalent című elbeszéléskötetéért, ami németül is megjelent – hasonlóan más Krasznahorkai-kötetekhez. 2014-ben elnyerte az America Award irodalmi életműdíjat, majd egy évvel később a nemzetközi Booker-díjat. Neki ítélték oda 2021 áprilisában az Osztrák Állami Díjat, 2022-ben pedig a Herscht 07769 című elbeszélésével elnyerte a Libri-díjat.

Több alkotásából film is készült, az 1985-ös Sátántangót Tarr Béla filmrendező, Krasznahorkai jó barátja filmesítette meg. Közösen készítették el a Werckmeister harmóniákat is, valamint a 2011-ben bemutatott A torinói ló című filmet is.

Huszonhárom éve várunk erre

1901 óta összesen 122 személy kapott irodalmi Nobel-díjat, 2002-ben a Kossuth-díjas író és műfordító, Kertész Imre is.

A 2021-es irodalmi Nobel-díjat a zanzibári születésű Abdulrazak Gurnah regényírónak ítélték oda, aki a hivatalos indoklás „kompromisszum nélkül és együttérző belátással foglalkozik a kolonializmus hatásával és a kultúrák és kontinensek közötti határok menekültjével”. 2022-ben a francia Annie Ernaux-t díjazták „azért a bátorságért és klinikai élességért, ahogyan meg tudja mutatni a személyes emlékezés gyökereit, furcsaságait és kollektív korlátait”. 2023-ban a norvég Jon Fosse részesült az elismerésben, aki „innovatív prózáiban és színdarabjaiban a kimondhatatlannak tűnő dolgokat jeleníti meg”. 2024-ben pedig a dél-koreai Han Kang nyerte az irodalmi Nobelt a történelmi traumákkal szembenéző, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózájáért.

Még két Nobel-díjat hirdetnek ki

A 2025-ös Nobel-szezon hétfőn kezdődött, amikor az orvostudományi díjazottakat jelentették be: Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi, akik a perifériás immuntoleranciával foglalkozó kutatásukért kapták meg az elismerést. Kedden aztán Michel H. Devoret és John M. Martinis kapták meg az idei fizikai Nobel-díjat, ők egy elektromos áramkörben fedezték fel a makroszkopikus kvantummechanikai alagúteffektust és az energiakvantálást.

A napokban még két kategória díjazottjait hirdetik ki. Pénteken a Nobel-békedíj nyertesét nevezik meg, legkorábban jövő hétfőn pedig az derül ki, ki kapja a svéd központi bank által 1968-ban alapított közgazdasági Nobel-díjat. (Telex)

Címlakép forrása: Portfolio