Egy szíriai férfi ügyében döntöttek így, aki 2014-ben érkezett Németországba hazánkon keresztül, és menedékkérelmet nyújtott be.

Magyarország a dublini mechanizmus keretében vállalta, hogy átveszi az illetőt és lefolytatja a menekültügyi eljárást, ezért elrendelték kitoloncolását Magyarországra. A bírósági döntés értelmében viszont az idegenrendészeti őrizet magyarországi rendszerét nemcsak ma, hanem már 2014-ben annyira komoly hiányosságok jellemezték, hogy a felperest nem lehetett volna kitenni a menekültügyi eljárásnak, mert annak „jelentős kockázata” fenyegette volna, hogy önkényesen őrizetbe veszik, és nem tud hatékonyan védekezni. A büntetés-végrehajtásnál a körülmények építésügyi, higiéniai szempontból „nagyon rosszak”, és a személyzet fellépését a „különös keménység és brutalitás” jellemezte. Tehát „embertelen, illetve megalázó” bánásmódban részesülne hazánkban. (Ilyesmiért zsinórban nyerik a milliókat a hazai fogvatartottak is Strasbourgban.) Ezért Németország marad az illetékes akkor is, ha a magyarországi körülmények időközben esetleg javultak (nem javultak – a szerk.).

Ehhez képest nézzük: a magyar kormány toloncügyben „biztonságos országgá” nyilvánította Szerbiát. A német ítélet viszont azt üzeni Orbánnak, amit egykor Karinthy a barátjának: „te, ne menj éjszaka azon a sötét, elhagyott vidéken. Még leütsz valakit!”

Szerző: Veress Jenő / nepszava.hu