Így tett – mármint egy meglehetősen egyszerű kérdést fogalmazott meg – két LMP-s politikus. Név szerint Szél Bernadett és Hadházy Ákos. Olyan kérdést tettek fel, amire a kormányzatnak kétséget kizáróan nem fűlött a foga válaszolni. Orbánnak különösen nem, hiszen az ő méltóságán aluli más, nem kormánypárti politikus kérdésére felelni.

Meghagyta e terhet számos államtitkára egyikének, Dömötör Csabának. A miniszterelnök számára megfogalmazott kérdés így hangzik:

„Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kérem, az alábbi két megoldás közül az Ön által helyesnek vélt választ szíveskedjen aláhúzni.

A.) Európai Unió

B.) Oroszország

Várom válaszát!”

Dömötör a következő, legalábbis erősen kétségesnek mondható választ sikerült kipréselnie magából:

„Köszönettel vettük feleletválasztós kérdését, ugyanakkor sajnáljuk, hogy a lehetséges válaszok között nem szerepelt az, ami számunkra a legkedvesebb:

C) Magyarország.”

Főnökéhez hasonlóan Dömötör is élt a jól bevált lekezelő és kioktató megnyilvánulás eszközével. Dömötör jól megtanulta a leckét. Épp csak a feltett kérdés maradt válasz nélkül. Ennek leplezésére kiválóan alkalmas volt a fellengzős „erős Európában erős Magyarország” szlogent bevetni. Hogy utóbbi, erős Magyarország, mint olyan  sosem létezett, az erős Európának pedig a jelenlegi Magyarország és elvbarátai képezik gátját, látszólag senkit nem érdekel.

Az államtitkár kijelentése, miszerint „a kormány minden esetben a magyar érdekek mentén jár el” nem világos.

Milyen érdekünk fűződne ahhoz, hogy még mindig nincs euró, hogy még mindig nem versenyképes a magyar kereslet? És milyen magyar érdek adhat okot az oktatás és az egészség ügy hét éve tartó pusztulásának?