Orbán korrektségéhez nem fér kétség, az ellenzék viselkedése meg a rákosi időket idézi
Így vélekedik a bátor Tarlós István a főváros helyzetéről. - írja a magyarnarancs.hu.
Forrás: MTI Fotó: Bruzák Noémi
Terjedelmes interjút adott a kormányközeli Magyar Időknek Tarlós István főpolgármester, aki beszélt a jövő évi önkormányzati választásokról, a hosszú távú fővárosi fejlesztésekről és persze keményen bírálta az ellenzéket.
Tarlós úgy tudja, a főpolgármestert 2019-ben is közvetlenül fogják választani. Ez számára azért fontos, mert korábban azt nyilatkozta, hogy csak akkor indul újra, ha marad a közvetlen választás intézménye.
Véleménye szerint
ma már nem szorul bizonyításra, hogy 2010 és 2018 között a kormány és a jelenlegi városvezetés együttműködve lényegesen több eredményt mutat fel Budapesten, mint amire az azt megelőző évtizedekben mások képesek voltak (...) és az új kormány összetétele is kedvező változásokat mutat a főváros szempontjából.
Ezzel valószínűleg arra utal, hogy egy kevésbé konfliktusos időszak várható számára, hiszen távozott a kormányból Lázár János, akivel nem volt túl jó a kapcsolata. Bár erről nem volt hajlandó az interjúban nyilatkozni, annyit azért elmondott, hogy az biztos, "a jelenlegi kijelölt kancelláriaminiszterrel sokkal természetesebbnek, együttműködőbbnek látszik a kapcsolat."
Ezt csak megerősíti, amikor a Gulyás Gergely által belengetett 10 éves Budapest-stratégia kerül szóba. Tarlós erről így vélekedik:
Annyi elmondható, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a főpolgármester együttműködnek a jövőben a Budapestet érintő kiemelt fejlesztésekben, és a miniszter összehangolja majd a főváros és a kormány közös munkáját ezekben a kérdésekben
– szerinte ez egy lényegesen jobb helyzet a gyakorlatban, mint ami eddig volt.
Aztán persze jön az ellenzék ostorozása, először egészen finoman indít a főpolgármester, amikor azt mondja, hogy "az ellenzék egy meghatározó része a legenyhébben szólva is furcsán viselkedik” majd később azzal zárja az interjút, hogy szerinte
egyes ellenzéki szereplők például a kereszténységgel, a keresztény egyházakkal kapcsolatban olyan útszéli hangnemben nyilvánulnak meg, amire csak az 50-es években, a Rákosi-rendszerben volt példa. Ilyet még Kádár János sem tűrt meg.
