Orbán Viktor a Kossuth rádióban beszél
A miniszterelnök ma reggeli témái között az orosz-ukrán háború és a menkültek fogadása szerepel
Néhány hetes kihagyás után ismét a Kossuth rádióban kezdte a péntek reggelt a miniszterelnök.
Orbán Viktort először az Ukrajnából érkező menekültekről kérdezi a műsorvezető. Nagyon sokan jönnek, de szerinte még többen is jönnek majd. „Amit most látunk, az a krízis eleje” – fogalmazott. Nemcsak Kárpátaljáról, hanem Ukrajna belső részéről is menekülnek ukránok. Kínaiakkal, nigériaikkal, indiaiakkal is találkozott csütörtökön a határon. Ők nem maradnak Magyarországon, hazamennek majd a két ország között kötött megállapodás alapján.
Nemzetbiztonsági és humanitárius feladatokról beszél Orbán. Az ideérkezők 70-80 százaléka továbbmegy. Sokakat várnak Csehországban, Ausztriában, vannak, akiknek Magyarországon van ismerősök, rokonuk. De akinek nincs, annak ellátást, szállást, egészségügyi ellátást kell biztosítani. A gyerekeknek egy-két hónap múlva iskolába kell menniük. Minden állami szervnek megfeszített munkát kell végeznie. Orbán Viktor rengeteg önkéntessel találkozott a határon csütörtökön, akik kiválóan végzik a munkájukat.
Megkezdték a munkáltatókkal a tárgyalásokat, hogy aki idejön, három hónap után kapjon munkát. „Mi mindenkit befogadunk, és magunkhoz hasonlóan kezeljük őket” – fogalmazott.
Ha beszélni kell, Brüsszelre mindig lehet számítani a miniszterelnök szerint. De támogatást egyelőre nem kapott Magyarország. „Én nem tudom megmondani, hogy mi a jóistenre várnak Brüsszelben. Nem kell várni senkire, különösen rájuk. Ez a mi bajunk, ez a mi problémánk, ezt nekünk kell megoldanunk” – fogalmazott Orbán.
Nem véletlenül volt Magyarország békepárti már korábban is, a szankciók minket is érintenek, és még nem látni a háború hatásait. Mindent megtettünk az elmúlt években, hogy elkerüljük, ennyit tudtunk tenni.
Németországban nagy dolog történt, néhány év múlva egy másik Európában fogunk élni – mondta arról a német bejelentésről, hogy felfegyverkezik az országot. A II. világháború nem volt ilyen, és új helyzet lesz.
Gyenge ember nem kap békét – mondta a magyar haderő fejlesztéséről. A békéhez saját erőre és szövetségesek kellenek. A NATO akkor véd meg bennünket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat. Aki azt gondolja, hogy a NATO megvéd minket, az téved. 2010-ben le volt gatyásodva az ország, sok mindent el kellett végezni, mielőtt el tudták kezdeni a haderő fejlesztését. Nem a hadsereg újraépítése volt a legfontosabb, hanem a családok, a rezsicsökkentés, a devizások. Aztán jött a migráció, de utána elkezdték a haderőt baloldali össztűz mellett. Már most sem olyan rossz a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Elég erősek vagyunk, hogy mi magunk és a szövetségeseink biztosítani tudjuk a biztonságunkat.
Nem véletlenül tanácsolja Orbán mindenkinek stratégiai nyugalmat. A szomszédos országban zajló háborúnak sokfajta kifutása lehet. Lehet okoskodni geopolitikáról, biztonságról, de az érvek fölött ott van az ember is, aki meghal. Egy ilyen zaklatott helyzetben könnyű hibázni. Ezért megfontolt, higgadt döntésekre van szükség. Orbán úgy látja, hogy a baloldal a háború oldalán áll, még ha nem is tudják. Katonákat vagy fegyvert küldeni, azt jelenti, hogy részese leszünk a háborúnak. Észnél kell lenni – tette hozzá.
Orbánt szíven ütötte Márki-Zay Péter kijelentése, hogy a kárpátaljaiak oroszbarátok. Ez a legközvetlenebb veszélyt hozza Orbán szerint az ott élő magyarokra.
A magyaroknak Kárpátalján mindig is voltak problémáik, de most a háború miatt nem szabad ezzel foglalkozni. A kampányban nem szabad lerombolni szerinte az ország jól felépített politikai és gazdasági. A legfontosabb a béke, és hogy kimaradjunk ebből a háborúból – mondta.
A választási kampányban háborúban nem a kampány a legfontosabb Orbán szerint, hanem a magyarok érdekét kell nézni.
A gazdasági szankciókról is beszél Orbán. A rezsiárakat meg kell védeni a magyar családok védelmében, és az energiaárak emelkedése miatt a magas infláció veszélyét is ki kell védeni.
Újra kell kalkulálni minden beruházást egész Európában, de ezt még nem látjuk. Attól függ, hogy mikor ér véget a háború. Minél hamarabb ér véget a háború, annál kisebb lesz a bajunk. A magyar érdek, hogy békepártiak legyünk.
Legyőztük a koronavírus-járvány ötödik hullámát, levittük a földre. Eddig mindig felállt a járvány, de Orbán Viktor szerint nem kizárt, hogy az ötödik hullám volt az utolsó. A szakemberek folyamatosan figyelik a járványügyi helyzetet, és azonnal cselekednek, ha feltűnne a hatodik hullám.
Az orosz-ukrán háborúról, annak gazdasági hatásairól és az ötödik hullám lecsengéséről beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. (Telex)