h i r d e t é s

Orbán Viktor, az utolsó kriptokommunista

Olvasási idő
10perc
Eddig olvastam
a- a+

Orbán Viktor, az utolsó kriptokommunista

2020. április 22. - 10:39

„A laktanyában a foci sem esett jól”

Miután kutathatóvá váltak a közszereplők megfigyelési iratai, kiderült: Orbán Viktort is megkísérelték beszervezni. Napjainkban, harminc esztendő elteltével, természetesen lehetetlen terhelő bizonyítékot találni a múltjára. Boross Péter és Kövér László „kitakarította” az ABTL irattárait.

Nem tudni, miért esett rá a választás, nem tudni, hogyan tért ki az ajánlat elől - ha egyáltalán kitért. Ugyanis egy későbbi jelentés szerint Orbán Viktort "1982-ben beszervezési céllal tanulmányozta a BM III/III-2-es osztálya, de beszervezésétől elálltak". A beszervezési kísérletről  a BM III/III-2 osztály tisztje akkor sem mondhatna semmit, ha tudna róla, mert élete végéig titoktartás köti. A "környezetelt" Orbán Viktorról még az édesanyját meg általános iskolai igazgatóját és tanárait is faggatták, de a székesfehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban nem kérdeztek meg senkit a frissen és jelesen érett fiatalról! Így az sem derült ki róla, hogy angol tagozatra járt, és alapszervi KISZ-titkár, majd egy lázongó önképzőkör tagja volt. A róla készített felületes környezeti tanulmány elsősorban az alkalmasság bizonyítékainak gyűjteménye.

Vajon a szakasz- és/vagy századparancsnoka miért hitte, hogy ez a dacos ifjú egyetem után tisztnek állna? Vagy a fiatal Orbán már-már dicsekvőn emlegetett ellenszegülése mégsem volt annyira kirívó? A "környezetelés" célja: "HM ösztöndíjra való válogatás", vagyis inkább katonatisztet, honvédségi jogászt, nem tudni, mit akartak nyerni - noha a beszervezés szó mást takar. Az 1982. május 11-én kelt jelentés a korszellemnek megfelelő ajánlással kezdődik: "munkáscsaládból származik"...

Az általános iskolai tanulmányait Vértesacsa községben kitűnő eredménnyel fejezte be.

A szocialista rendszerhez hű fiatal - 1982

"Kiegyensúlyozott anyagi és kulturált feltételek között élt, tanulmányaira nagy gondot fordított. Általános műveltsége iskolai végzettségénél nagyobb. Humán beállítottságú, az iskolai vetélkedőkön történelem, magyar tantárgyakból több esetben szerzett első helyezést az általános iskolában. Olvasott, kulturált kifejezőkészségű, színes szókincsű. Lexikális ismereteivel kitűnt társai közül. Emlékezőtehetsége jó, megfigyelőképessége elfogadható. Az idegen nyelvek elsajátítása területén érzékkel rendelkezik. Úgy tudják, hogy orosz és német nyelven beszél (miközben az angol nyelvet tanulta – K. E.). Komoly, célratörő fiatal. Fellépésében nyílt, magabiztos, időnként öntelt, beképzelt, rátarti magatartást is tanúsít. Elbizakodottságát sikeres egyetemi felvételijének tulajdonítják. A társaihoz való viszonyában néha képmutató magatartást tanúsít, érdek centrikusság jellemzi. Kapcsolatépítésben barátságos, de nagyon tartózkodó. Szüleivel szemben többször tanúsít önfejű, konok magatartást, amit túl szigorú neveltetésének tulajdonítanak.

Képességeit közepesre értékelték, de külön kiemelték fáradhatatlan szorgalmát. Ideáljai a szellemi foglalkozást gyakorlók, ezek közül is azok, akik nyilvánosan szerepelhetnek, ennek tulajdonítják pályaválasztását. Fellépésében határozott, jó megjelenésű. A nehézségek minden esetben tettre, cselekvésre sarkallják... Társaságban gátlásos, képtelen a városi, polgári viselkedésre. Józan életű, italt nem fogyaszt. Szabadidejében olvas, lemezt hallgat, szenvedélyes FTC-szurkoló, szinte minden meccsen ott van, ekkor már igazolt labdarúgó!  Egészséges, sportos testalkatú, egyaránt jól bírja a szellemi és fizikai megterhelést. Öltözködésében divatos, szereti az egyedi - főleg külföldi - ruhadarabok viselését. Érzelmei felszínesek, nem szereti a csoportfüggőséget, a mindenkihez való alkalmazkodást. Középiskolában KISZ-tag volt, osztálytitkár is ... Több esetben részt vett különböző társadalmi munkákban. Intenzitása mindenkori érdekeinek függvénye... Tudati fejlődését pozitív irányban elősegítette apja sokrétű társadalmi elfoglaltsága, MSZMP-tagsága. Az iskolában szervezett nemzeti és nemzetközi ünnepekre tudatosan és rendszeresen készült, azokon részt vett. Összességében társadalmi rendszerünkhöz hű fiatalnak jellemzik."

*

Apja Orbán Győző (a gánti „Dolomit” Kisszövetkezetben). Az állat-egészségügyi technikum elvégzése után a mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági gépésztechnikumban szerzett üzemmérnöki diplomát. 1982 februárjától, államközi szerződés alapján Líbiában dolgozik kutatómérnökként. Többszörös Kiváló dolgozó, aranykoszorús szocialista brigádtag. 1966-tól párttag, "előbb KISZ-patronáns, később propagandista. Társadalmi fejlődésünkről alkotott véleménye következetes kommunista, amely érezhető gyermekei tudati nevelésében is." – olvasható a belügyminisztériumi jelentésben.

1962-ben kötött házasságot Sípos Erzsébettel (gyógypedagógus, pártonkívüli). Érettségi után levelezőn elvégezte a közgazdasági technikumot. 1963-tól 1976-ig az Áfész könyvelője. "Ambíciót érzett a pedagógusi pálya iránt, ezért előbb, mint képesítés nélküli tanító Felcsúton oktatott, közben elvégezte a Gyógypedagógiai Főiskolát, és 1980-tól a seregélyesi kisegítő iskola szakvezető tanára. Jó pedagógus, emberséges, lelkiismeretes... Gyermekeit igényesen nevelte, takarékos, társasága nincs, Trabantja van. 1982-ben szeretné férjét meglátogatni Líbiában”. – olvasható a BM III/III-2 iratai között.

Fia, Orbán Viktor ugyanerre így emlékezett 1990-ben: „Apró, kétszobás vályogházban nőttem fel, ahol fürdőszoba egyáltalán nem volt, de ez nem zavart. A faluban, a szélső házban laktunk, mellettünk az erdő. A róka, a menyét állandóan elkapta a csirkéinket, az őz beugrott a kerítésen és leette a borsót. Később apám elment üzemmérnöknek Gántra, amely arról nevezetes, hogy ismert emberek vesznek ott üdülőtelkeket.” – Elmentem megnézni a „vályogházat”. Természetesen normál, átlagos téglaépület volt, gondozott, 1990-ben hárommillió forintért ajánlgatták, de nem akadt rá vevő. A kertet beborította a gyom, a gyümölcsfákról lehullt levelek, a kert végében üres nyúlketreceket láttam. – (Szemenyei-Kiss Tamás)

„A laktanyában még a foci sem esett jól”

Valószínű, hogy amint Orbán állította, nagy évfolyamukról tényleg sikerült valakit besúgásra bírni, de nemigen a későbbi szakkollégiumból, hiszen a róla vagy a Kövér Lászlóról szóló jelentéseket nem testközelben élő emberek írták. (Titokminiszter korában állítólag maga Kövér László is csodálkozott, milyen kevés jelentés van róla. Amikor Kövér a Tisztelt Ház vezetője lett, az államtitkár, Virágh András folytatta a kutatást, kereset lejáratásra alkalmas anyagokat az ellenzéki politikusok, újságírók ellen.) A nyolcvanas évekbeli jogász szakkollégisták egy része - aki legalább látta Orbán Viktort - szívesen emlegeti, hogy a Bibóban hemzsegtek a besúgók. Ám a jelentések szerint ez inkább védett terület volt. Talán azért, mert a belügyminiszter - egy ideig KB-titkár - Horváth István veje, Stumpf István volt az igazgató és a feleségével, Horváth Andreával együtt benn laktak a kollégiumban, és ez lefogta az apparátust.

Orbán Viktor - 1985

 

1985-ben a budapesti V. kerületben, a koncepciós perben 1949-ben kivégzett kommunista vezető fiát, ifj. Rajk Lászlót is képviselőjelöltként kívánták indítani az ellenzékiek. A szamizdat-butikot fenntartó, szigorú megfigyelés alatt álló Rajk jelölésének elcsalását Orbán Viktor "Merre néznek a 80-as évek?" címmel megírta a Szakkollégiumi Értesítőben. Az Állambiztonsági Szolgálatok napi jelentése szerint a cikk másolatát kiragasztották az egyetemen, de a Műegyetemen is kézről kézre járt: "tanszéki fórumon többen kifejtették, hogy az MSZMP elszokott a vitától, ehelyett a BM-et alkalmazza". Az OV elemzőkészségét, társadalmi érzékenységét bizonyító cikk kordokumentum. A leleplező írás a következő passzussal zárul:

"Harmadéves joghallgató vagyok. Mint leendő jogi végzettségű állampolgár számára a legelső feladatom, hogy ott, ahol vagyok, ott, ahol tudok, mindent megtegyek a jog és a törvényesség védelmében... Így csak két lehetősége van egy magamfajtának. Vagy komolyan veszi a fentieket és így saját magát is, vagy abbahagyja jogi tanulmányait, s megpróbál más végzettséget szerezni..."

Értetlenkedhetünk, hogy állambiztonság ekkora feneket kerített egy stencilezett lapocskában megjelent írásnak. Csakhogy a cikk a hatalom egyik érzékeny pontjára tapintott. Régóta folyt a vita, életképes-e a gazdasági reform politikai reformok nélkül. Ez a vajúdás szülte az új választójogi törvényt. Orbán Viktor tehát darázsfészekbe nyúlt... Kiderítették, hogy vele szemben már 1983-ban "intézkedést foganatosítottak" a Batthyány-örökmécsesnél rendzavarás miatt, ez az írás pedig becsmérli a "demokratikus jogokat". Első megfigyelése bő éven át tartott: "1985 májusát követően Orbán tevékenysége elsősorban különböző programok szervezésére irányult, társaival együtt, akik egyre inkább elfogadták vezető szerepét. A szakkollégium által biztosított legális lehetőségüket kihasználva egyre gyakrabban rendeztek olyan összejöveteleket, amelyeken hazai és külföldi ellenséges beállítottságú személyek nyíltan propagálhatták társadalomellenes nézeteiket (Szilágyi Sándor, Tőkés Rudolf, Mary Kaldor, Dieter Esch). Jelenleg a Társadalomtudományi Szakkollégium nevelőtanára, ellenséges, társadalomra veszélyes tevékenységet nem folytat, ezért ellenőrzését megszüntettük."

- A kollégiumban öt-hat nőnek, köztük elsősorban Lévai Anikónak rendkívül nagy szerepe volt az érzelmi összetartásban - mondja Kéri László. – „Ő volt ott a legklasszabb nő kinézésre is. A ravaszság és az okosság bűbájos kevercse, végtelen báj, kedvesség volt benne, és a ’kuláklány’ hallatlan szorgalma, hihetetlen kitartás, nagy intelligencia. Ahogy a fiúk közül kiemelkedett Orbán Viktor, ugyanúgy emelkedett ki a lányok közül Lévai Anikó. Talán erősebb egyéniség is volt Viktornál: megformáltabb, színesebb, intelligensebb. Viktor helyében én is rá vadásztam volna.” - vélte Kéri.

A Jogász Szakkollégiumi Napokon - augusztus 28-tól szeptember 3-ig - az ELTE Jogtudományi Karának és kollégiumának 35 hallgatója vett részt. A kibérelt hat hatágyas faházat bemikrofonozták, ám a résztvevők a hideg miatt átköltöztek a kőépületbe, így csak az előadótermet tudták lehallgatni. Lengyel László, Fellegi Tamás, Kéri László, Kukorelli István "Az állampolgárok politikai részvétele a mai Magyarországon" címmel tartott egymásra épülő előadást. Kéri a társadalomban jelentkező új társulási vágyról beszélt. A központi hatalom egyre jobban gyengül, egyre nagyobb teret enged, így ki lehet sajátítani a helyi politizálás nagy részét. A most Amszterdamban letartóztatott Varga Tamás előadásának címe: "A politizálás lehetőségeinek és jellegének változásai Magyarországon a reformkortól napjainkig". Hozzászólásában Orbán Viktor, Kövér Szilárd, Fellegi Tamás megegyeztek abban, hogy igazi progresszivitást a reformkor hozott, és haladó volt még az első világháborút követő időszak. Orbán gyakran hivatkozott Bibóra, "egyes kijelentései szovjet- és kommunista ellenesek voltak", egyenlőséget tett a nyilasok és a kommunisták közé. Varga Tamás a szocialista rendszer válságát elemezte, román fasizmust emlegetve.

Stumpf, a "vádlott-társ"

Stumpf István méltatlanul került fel a képre Szolnokon. A BM illetékesei az egyetemek felső vezetőivel - rektorral, pártbizottsági titkárral - tartottak kapcsolatot. Egy kis kollégium vezetője (főképp egy KB-titkár veje) legfeljebb a rektor elé beidézve találkozott velük, és semmiképp sem voltak olyan "intim viszonyban", mint amit a fenti terv állít. Szolnokon azt hitték, a KB-titkár veje az esztelen vizsgálatban lihegve segít majd. De Stumpf István igazgatóként öt éven át a kollégisták társadalmi felbujtója és barátja volt: "vádlott-társuk". Ezért is képtelenség, hogy ő, mint valami besúgó, "pozitív hozzáállást" tanúsítva tájékoztatta a céget!

- Tőlem az állambiztonság soha senkiről nem kért tájékoztatást - erősíti meg állításomat a Rajk Szakkollégium "örökös" igazgatója, Chikán Attila.

Különös kettős

Orbán Viktor már Elbert-Vági 1989-es portréfilmjében arról beszélt, hogy az apja csupán "elhitte a szöveget, amit nyomtak". A párttagságból nem szerzett előnyt, "bár hát kőbánya-igazgató lett", fontolgatta is, hogy kilép, "nem érti a dolgot igazán". - "Az Orbán családot nem érdekelte a politika, otthon ez nem volt téma.

Az Istvánok - Horváth és Stumpf - a rendszerváltás egyik furcsa kettőse. Kezdetben az após a szokásos vasárnapi ebédnél meg-megjegyezte a vejének: mit csináltatok már megint? Vagy azt mondta: ne csak Kis János meg Szabó Miklós járjon hozzátok, hívjatok meg egyszer engem is! De Horváth bírónő feleségének határozott fellépésére megegyeztek: tilos a családi asztalnál a politizálás! Akadt, aki barátilag szóvá tette Horváth Istvánnak: az apparátus nem jó szemmel nézi, hogy a veje vezette szakkollégiumban mi folyik. Stumpf Istvánt az övéi szüntelen csipkedték. Az említett filmben Orbán a barátjának nevezte, de megjegyezte: "nem értem, hogy miért van a pártban, és miért van velünk". Mikor közös ügyük, a Századvég folyóirat miatt Stumpf pártfegyelmit kapott, a fiúk - akiknek előnyük származott abból, hogy igazgatójuk a hatalomba nősült és az Aczél György vezette Társadalomtudományi Intézetben dolgozott - szolidaritás helyett kiröhögték: "Ha ilyen hülye vagy, hogy belépsz a pártba, vállald a következményét!"

1988-ban megalakul a Fidesz, Stumpf otthagyja a kollégiumot, és Pozsgay egyik helyettese lett a Népfrontban - kádertartalék. 1990-ben Horváth magát sem tudta megvédeni, homályban marad a szerepe abban, hogy a rendszerváltás vértelenül zajlott le. A Fidesz aktív közreműködésével megbuktatott, magára hagyott belügyminisztert a veje, Stumpf István kíséri haza 1990 januárjában a Parlamentből... Mikor Stumpf 1998-ban választási győzelemhez segíti a Fideszt és miniszter lett, a baráti körből néhányan ferde szemmel néztek Horváthra, míg páran mellé nem állnak: "Stumpf nem őt vette feleségül, hanem a lányát!".

 

©Kollár Erzsébet, 2015-2020
Szemelvények Pünkösti Árpád és Szemenyei-Kiss Tamás jegyzeteiből.
Bibliotheca Nationalis Hungariae, Kézirattár

Címkék: