Orbán zárt körben beszélt a következő 10 évről
Átfogó előadásban vázolta fel az előttünk álló évtized kihívásait és lehetőségeit Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepek előtt, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján.
Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Kormányinfó keretében a Karmelita kolostorban 2022. december 21-én. - Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A beszéd főbb megállapításait Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze a Mandineren megjelent írásában.
A kormányfő szerint mára egyértelművé vált, hogy a következő évtizedben a Magyarország előtt álló legnagyobb stratégiai kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz,
Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el.
Ennek a feladványnak a megoldása szerinte már önmagában nagy kihívás, és nem is minden országnak sikerült a felzárkózás. Olyan feladat ez, amelyet Magyarországnak menetből kell teljesítenie, különben a kitörés feltételei elpárolognak, az időablak bezárul. További nehézségeket – vagy éppen lehetőséget – jelent hazánknak, hogy mindezt a fejlődési pályát egy széttöredezett világrend mellett kell bejárnia.
Orbán Viktor szerint „az új rend kontúrjai még csak most alakulnak, de egy dolog bizonyos: ha visszaáll a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, akkor az a nemzetközi kapcsolatépítés és kereskedelem visszaesésével, ennek következményeként pedig akár Magyarország eljelentéktelenedésével fenyeget.”
A kormányfő beszédében részletesen felvázolta a globalizáció neoliberális modelljét, majd rátért arra, hogy a világrend mostani válságára adott válaszként a továbbra is az USA által vezetett Nyugat fokozott ütemben szakítja meg, gyengíti vagy vonja ellenőrzés alá kapcsolatait. Ezt nevezik nyugati terminológiával decouplingnak, azaz szétkapcsolásnak, tette hozzá.
Úgy tűnik, ismét létrejönnek a hidegháború idején megismert nemzetközi blokkok. Az így kialakuló világrend hálózatelméleti szempontból egymás mellett létező, hierarchikus hálózatok rendszereként írható le. Egy ilyen felállásban minden gazdasági, politikai és kulturális transzfer a tömbök vezető államain keresztül zajlik
– fogalmazott.
Ez a teljes Európai Unió, folytatta, de különösen annak perifériaállamai számára kifejezetten rossz hír, mert egy ilyen rendszerben a központ nemcsak a blokkok feletti kapcsolatokat képes ellenőrizni, hanem magához vonzza az erőforrások elosztásának feladatát is.
Leszögezte: Magyarországnak ki kell maradnia a blokkosodásból, mert az hazánknak nem érdeke.
A kormányfő úgy összegzett:
- el kell kerülni, hogy hazánk egy nagy nemzetközi blokk perifériája legyen;
- el kell kerülni, hogy a korábbi, spontán piaci folyamatokra alapuló szabadkereskedelmi modell anomáliái visszatérjenek;
- meg kell oldani az ellátási láncok sérülékenységének az enyhítését;
- ezzel együtt el kell érni, hogy Magyarország csatlakozzon a gazdaságilag fejlett országok köréhez.
Felhívta rá a figyelmet, a vonatkozó szakirodalom szerint a sikeres felzárkózás három legismertebb példája Dél-Korea, Finnország és Írország esete. Ezek a példák nemcsak azt mutatják, hogy lehetséges belépni a fejlett országok csoportjába, de azt is, hogy nem csak egy kizárólagos úton. Dél-Korea az iparfejlesztésre, Finnország a gazdasági szerkezetváltásra, Írország pedig a tőkebeáramlásra fókuszált.
Ám ezek a példák a legjobb esetben is csak inspirációnak jók, az elmúlt harminc év arra tanít minket, hogy nem lehet egy az egyben lemásolni más országok megoldásait
– jelentette ki, hozzátéve, hazánk képes kombinálni az előbbi modellek előnyeit és sikeres elemeit.
