Beata Szydlo lengyel miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár kedden Varsóban egyetértett abban, hogy fenn kell tartani az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat. A tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten mindketten Oroszországot tették felelőssé a minszki megállapodások megvalósulásának kudarcáért.

A sajtóértekezleten Beata Szydlo úgy értékelte: Oroszország megsérti a nemzetközi jogot Ukrajnában. Lengyelország támogatja Ukrajna területi egységét – tette hozzá,, hangsúlyozva: amíg Oroszország nem hagy fel mindezzel, az Európai Uniónak (EU) fenn kell tartania a szankciók politikáját.

Németország és Lengyelország ebben kérdésben azonos állásponton van az Európai Tanácsban – mutatott rá Merkel, aki egynapos hivatalos látogatást tett Lengyelországban. A kancellár „aggasztónak” nevezve a kelet-ukrajnai helyzetet. „Az Oroszországgal szembeni szankciókat egyelőre nem lehet hatályon kívül helyezni” – jelentette ki, és közölte: a Vlagyimir Putynin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során „újabb, a normandiai formátum keretében teendő lépésekben egyeztek meg”.

A lengyel és a német vezetőt a sajtóértekezleten az új amerikai kormánnyal való viszonyról is kérdezték, Szydlo kijelentette: az EU-nak egységes és következetes politikát kell folytatnia az Egyesült Államokkal szemben, keresni kell az együttműködés lehetőségeit. Varsó – mint fogalmazott – szoros figyelemmel követi a Washingtonban jelenleg hozott döntéseket. Ennek kapcsán a lengyel miniszterelnök kiemelte: közös kihívások előtt állunk a biztonság, a gazdaság terén, „ezért megértésre és együttműködésre kell törekedni.”

Angela Merkel leszögezte: az értékeinken alapuló jó transzatlanti viszony Európa létérdeke. A kancellár hozzáfűzte: több területen is vizsgálni fogják az Egyesült Államokkal folytatandó együttműködés lehetőségeit, egyebek mellett a szabadkereskedelem terén. Utalt arra, hogy Washingtonnal kötendő szabadkereskedelmi szerződést (TTIP) – a Kanadával kötött szabadkereskedelmi megállapodáshoz (CETA) hasonlóan – személy szerint mindig is támogatta.

A migrációs válság kezeléséről beszélve, Merkel a kiváltó okok orvoslását nevezte az egyik fő prioritásnak. Úgy értékelte: a menekülthullámot kiváltó okok kezelésének egyik módja a válság sújtotta területeken nyújtott humanitárius segítség. Ebben az összefüggésben rámutatott a Lengyelország és Németország által tavaly nyáron elindított, lengyel kezdeményezésű projektre, melynek keretében libanoni iskolákat újítanak fel. „A migrációs válság kezelésében éppen itt látjuk az egyik prioritást” – jelentette ki a német kancellár. A kancellár úgy értékelte: Lengyelország a határbiztosítás területén is nagyon sokat tesz. Az illegális migráció keletről is érint bennünket – mondta Merkel, bejelentve: a német és a lengyel belügyminiszter szorosan együttműködik ezen a téren.

A lengyel belpolitikát, a Lengyelországgal szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus témakörét érintve, a német kancellár a plurális társadalom, a független igazságügy és a független média szükségességét emelte ki. „Konstruktívnak” nevezte azt a vitát, amelyet Varsó az Európai Bizottsággal, valamint a Velencei Bizottsággal a lengyel jogállamiságról, illetve a lengyel alkotmánybíróság helyzetéről folytat.
Angela Merkel emlékeztetett a Szolidaritás független lengyel szakszervezet történelmi szerepére. A Szolidaritás nélkül „talán sem az egységes Európa, sem a hidegháború befejeződése, sem Németország egyesítése nem következett volna be” – jelentette ki.

„Ebből az időből tudjuk, mennyire fontos a plurális társadalom, a független média és az igazságügy, hiszen ez korábban nem volt” – folytatta, majd hozzáfűzte: örül annak, hogy Lengyelország válaszolni kíván az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság kérdéseire. Az EU jövőjére vonatkozó, a német és a lengyel álláspontot firtató kérdésre válaszolva, Merkel kijelentette: „részben hasonlóak elképzeléseink a közös piacra, illetve az energetikai unió megvalósítására vonatkozóan, valamint a védelem, a határok biztosítása területén is”. A kancellár szerint vannak elképzelések az uniós alapszerződések módosítására, de – mint fogalmazott – óvatosnak kell lenni. Az alapszerződés megváltoztatására hivatott Európai Konvent összehívásakor „meg kell határozni, hogy merre tartunk, vannak-e közös céljaink vagy az egyes országoknak önálló célkitűzéseik vannak ” – fejtette ki Merkel.

Szydlo e témában elmondta: Varsó és Berlin „jó partnersége szükséges az európai projekt sikeréhez”, Lengyelország és Németország jelenleg két olyan uniós tagállam, „melynek óriási szerep jut az EU-ban bekövetkező változásokban”. Aláhúzta: Varsó számára a nemzeti parlamentek megerősítése fontos, „úgy, hogy az összes tagállam úgy érezze, egyenlő elvek szerint bánnak vele”.
„A változások szükségesek, ezt ma az EU összes országa látja” – értékelte a lengyel kormányfő. „Az EU fejlesztésére, egységesítésére kell törekedni, de a nemzetállamok tiszteletben tartásával, ezek megerősítésével” – húzta alá.

Angela Merkel kedd délután Andrzej Duda államfővel is találkozott. Krzysztof Szczerski, az államfői hivatal külügyi államtitkára sajtóértekezletén elmondta: a lengyel és a német politikus között „nem volt alapvető nézetkülönbség a transzatlanti kapcsolatokat, az EU jövőjét, valamint az ukrán válságot illetően”.

A kancellár ezt követően a varsói német nagykövetségen a legnagyobb lengyel ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) elnökét, Grzegorz Schetynát, és az ugyancsak ellenzéki Lengyel Parasztpárt (PSL) vezetőjét, Wladyslaw Kosiniak-Kamyszt fogadta. Kedd este pedig megbeszélést folytat Jaroslaw Kaczynskivel, a kormányzó Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnökével is.

Forrás: MTI

CIVILHETES szerkesztő: K. Toók László