Orosz ügynökök bázisává vált Magyarország – olvasható a HVG egyik nagy cikkében, és egyre több jel utal erre a kívülálló számára is. Úgy jönnek-mennek itt az orosz ügynökök, ahogy csak akarnak –vélheti az ember-, erről információ-foszlányok nyilvánosságra kerülnek, jelezve, hogy a kormány mindezt engedi, vagy pedig nem foglalkozik vele. Németh András, a HVG külpolitikai újságírója szerint ebben egy „jó” dolog lehet, mégpedig az, hogy az ügynökök a saját bázisukon nem szoktak tevékenykedni, tehát a következő mérgezéses gyilkossági kísérletet feltehetően nem Budapesten hajtják majd végre.

Nézzünk néhány példát az orosz aktivitásra

A csehországi robbantás

2014-ben a csehországi Vrbeticében felrobbant egy lőszerraktárban 58 tonna lőszer. Két ember halt meg. Akkor azt közölték a nyilvánossággal, hogy baleset történt, bár már akkor is gyanús lehetett ez a magyarázat, mert nem egy, hanem két robbanás volt. Mintegy hat évvel később Andrej Babis cseh kormányfő bejelentette, hogy a robbanásokhoz igenis köze van a GRU-nak -ami az orosz katonai titkosszolgálat-, azon belül is egy hírhedt egységnek. Orosz diplomaták tucatjait utasították ki Csehországból, hasonló lépéseket tett Lengyelország és Szlovákia is, a magyar vezetés ezt nem tartotta szükségesnek. Közben kiderült, hogy két orosz ügynök Budapestről indult Csehországba a történtek előtt.

A Szkripal mérgezés

2018-ban Salisbury városában egy kültéri padon találtak rá Szergej Szkripalra és lányára, súlyos mérgezés tüneteit észlelték náluk, valamilyen idegméregre gyanakodtak. Szkripal a GRU ezredese volt, de az MI6 is használta az információt, tehát orosz-brit kettős ügynök volt. Egy kémcsere keretében telepedhetett le Nagy-Britanniában. Minden valószínűség szerint a novicsok nevű idegméreggel próbálták likvidálni, mégpedig a GRU-nak az az egysége, amely a csehországi robbantást is végezhette.

A Perszeusz és a TEK

2016. november 9-én elfogtak két fegyverkereskedőt egy tököli fegyverraktárnál. A magyar Terrorelhárítási Központ hajtotta végre a műveletet egy Perszeusz fedőnevű nemzetközi akció keretében, amelyet Amerikából irányított az ottani kábítószer-ellenes szervezet. A két orosz kereskedő, idősebb és ifjabb Vlagyimir Ljubisin egy mexikói drogkartellnek szánta a fegyvereket. Moszkvában is eljárás indult ellenük, ez volt a trükk. Így az Orbán-kormány Oroszországnak adta ki őket, nem pedig az USA-nak. Az oroszok szinte azonnal szabadon engedték őket, míg Amerikában életfogytiglant kaphatta volt. Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma közleményben tiltakozott a magyar eljárás ellen.

Bár nem Oroszországgal kapcsolatos, de hasonló eset a baltás gyilkos kiadása Azerbajdzsánnak, vagy Észak-Macedónia volt miniszterelnökének befogadása, akit hazájában bűnösnek találtak.

Kifinomultabb módszer, de megbízható információk szerint az orosz titkosszolgálatok európai fedőtevékenységével függ össze a Nemzetközi Fejlesztési Bank átköltöztetése Moszkvából Budapestre. Ebben az intézményben közkeletű vélekedés szerint nem csak pénzügyi szakemberek dolgoznak. A költözés ellen szót emelt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és számos más ország is.

Miért tűri ezt a Nyugat?

Putyin célja láthatóan az Európai Unió egységének megbontása, és láthattuk az Amerikai Egyesült Államokban Trump elnök megválasztása előtt, hogy eszközei e tekintetben nem is hatástalanok. Amit tehát Orbán Viktor megenged Magyarországon az orosz kémszervezeteknek, az Európa biztonságát veszélyezteti. Miért nem lép fel határozottan az EU?

Németh András válasza erre az, hogy a 2004-es bővítés előtt a tagállamok érdekei nagyon hasonlóak, szinte azonosak volt. Egyszerűen nem voltak arra felkészülve –mert nem volt rá szükség-, hogy egy olyan új belépő jön, aki szembeköpi az alapelveket. Történtek már lépések, például a 7. cikkely megfogalmazása, a közös pénz bevezetése, amelyek segítenek megregulázni a renitenseket, de ezek egyelőre kevés eredményt hoztak.

Miért csinálja mindezt Orbán?

A HVG korábbi moszkvai tudósítója egy saját példával illusztrálta, hogy mi állhat a háttérben. A lapnak magasabb rangú vezetők nemigen adtak interjút, aztán mikor Orbán hangoskodott Moszkva ellen, a felsőház külügyi bizottságának elnöke bejelentkezett, és egy interjúban leteremtette a Fidesz elnökét, főleg a Déli Áramlat vezeték ellenzése miatt. Nem kellett hozzá sok idő, hogy Orbán száznyolcvan fokos fordulatot vegyen, és épp az ellenkezőjét mondja annak, amit korábban. Tehát alappal lehet feltételezni, hogy Moszkva, illetve Putyin erős befolyással rendelkezik fölötte. De hogy mi az, amivel fogja, na ezt nem tudni, mondhatjuk, hogy körülbelül ezermilliárdos kérdés. Nem szabad elfelejteni, hogy például a Nemzetközi Beruházási Bank, vagy a paksi beruházás olyan tétel, amelyből az orosz fél jócskán tud ide csorgatni, és a klientúra fenntartása drága dolog, bármilyen kicsi is Magyarország. Ezeket a dolgokat az OLAF, az Európai Csalás Elleni Hivatal sem igazán tudja vizsgálni.

Viszont azt sem lenne szabad elfelejteni, hogy Orbán Viktor politikája, egész magatartása egyre jobban irritálja az ország szövetségeseit. (Klubrádió)