Oscar-díjra jelölték a Saul fiát - VIDEÓ
Megtörtént, amit Cannes után még csak suttogni mertünk, az utóbbi hónapokban viszont egyre valóságosabb céllá vált: Oscar-díjra jelölték Nemes Jeles László filmjét, a Saul fiát.
Magyar alkotás utoljára 1989-ben szerzett jelölést a legjobb külföldi film kategóriájában, a győzelem pedig mindössze egyszer, Szabó István Mephistójával jött össze - írja a hvg.hu
Már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy a Mephisto 1982-es győzelme után, 34 év kihagyás után újra magyar filmet díjazzanak a legjobb idegen nyelvű film Oscar-kategóriában. Amerikai idő szerint csütörtök kora reggel ugyanis bejelentették: a Saul fia ott van az öt jelölt között, így a február 28-i díjátadóig újra lehet izgulni a sikerért.
Nemes Jeles filmjének diadalmenete egyből a világpremier helyszínén, a 2015 májusában megtartott Cannes-i Filmfesztiválon kezdődött, ahol a második legrangosabb elismerésnek számító Zsűri Nagydíja mellett még három díjat sikerült bezsebelnie. Azóta nemcsak a világ legkülönbözőbb országaiban nyert fesztiváldíjakat, de a legrangosabb kritikai listákon is előkelő helyen végzett (a The Guardian például az év legjobb filmjének választotta), végül pedig első magyar alkotásként elnyerte a Golden Globe-díjat.
Nemes Jeles László a vasárnap elnyert Golden Globe-díjjal Fotó: MTI / AP / NBC / Paul Drinkwater
A június 11-i magyar mozibemutató óta a legfrissebb számok szerint már több mint 100 ezren látták a filmet itthon, ami egy művészfilm esetében kimagaslóan jónak számít, de Franciaországban már a 200 ezres látogatószámot is átlépte, és bár az USA-ban a Star Wars 7-tel egy időben kezdték vetíteni, ott is egyre nagyobb számban csábítja a nézőket a film nemzetközi visszhangja.
Magyarok az Oscaron
Ugyan ha szóba kerül, büszkén hangoztatjuk, hogy Hollywoodot magyarok alapították, azt sem érdemes tagadni, hogy a magyar nagyon ritka vendég a legrangosabb filmes eseményen, az Oscar-gálán.
Mint ismert, magyar nagyjátékfilm egyetlenegyszer, 1982-ben kapta meg az elismerést. Akkor Szabó István Mephisto című alkotását választották a legjobb idegennyelvű filmnek, ekkora díjat azóta sem kapott egyetlen magyar produkció sem. Szabó István 1982. március 29-én vette át Ornella Muti olasz színésznőtől és Jack Valenti amerikai filmes szakembertől az arany szobrot.
Hatalmas volt Szabó öröme a gálán:
A jelölésig ebben a kategóriában a Mephistón kívül hét magyar film jutott el. Az első alkotó, aki felkeltette az Akadémia tagjainak érdeklődését, Fábri Zoltán volt. A Pál utcai fiúk jelölésében nyilván az amerikai koprodukciónak is szerepe volt, de ettől még tény, hogy az első magyar nagyjátékfilm, amelynek esélye volt a díjra, Molnár Ferenc regényének adaptációja volt 1970-ben. Hat évet kellett várni a következő alkalomra, akkor Makk Károly izgulhatott, a Macskajátékmiatt. Azonban, ahogy ezt vele készített interjúnkban is elmesélte, Fellini Amarcordja toronymagas esélyes volt, így el is vitte a szobrot.
Ezután kifejezetten jó időszak következett: 1979-ban Fábri Zoltán Magyarok című filmje jutott a legjobb ötbe, aztán jött Szabó István diadalmenete: sorozatban négy filmjét is jelölték. AMephistón kívül a Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen címét is beolvasták a gálán. De még a Szabó-korszak alatt is befért a Jób lázadása magyarként a jelöltek közé. A legutolsó azonban a Hanussen volt, 1989-ben. A Saul fia tehát 26 éves szünetet tört meg a mostani jelöléssel.
Persze ebben, a magyar film szempontjából csendesebb időszakban is akadt olyan produkció, amely legalább a közelébe került a díjnak. Legutóbb Szász János A nagy füzete került fel arra a kilences listára, amit néhány héttel a végső ötös előtt jelentenek be. A nagy füzet azonban a következő körbe nem került be, ami a rendkívül erős mezőnyben (A nagy szépség, Vadászat,Alabama és Monroe) nem is volt nagy meglepetés. A tavalyi évben pedig sokan a Fehér istennek jósoltak Oscar-jelölést, de Mundruczó Kornél filmje még a szűkített kilences névsorba sem került be.
A nagy füzetnek végül nem jött össze a jelölés Fotó: Dobos Tamás
Tavaly ráadásul Bucsi Réka Sypmhony no. 42 című animációs filmjéért is izgulhattunk, amelyet sokan titkos favoritként emlegettek, a tízes szűkített listára is felkerült, a jelölés azonban már nem jött össze. Animációban amúgy is többször került magyar produkció az Akadémia látókörébe. Egy évvel Szabó István díja előtt Rófusz Ferenc örülhetett Oscar-díjnak A légyért, de ebben a kategóriában jutott jelölésig 2007-ben M. Tóth Géza Maestro, 1976-ban pedig Jankovics Marcell Sisyphus című műve.
A 2016-os Oscar-jelöltek teljes listája:
Legjobb film:
Legjobb rendező:
Legjobb férfi főszereplő:
Legjobb női főszereplő:
Legjobb férfi mellékszereplő:
Legjobb női mellékszereplő:
Legjobb eredeti forgatókönyv:
Legjobb adaptált forgatókönyv:
Legjobb operatőr:
Legjobb vágás:
Legjobb látványtervezés/díszlet:
Legjobb jelmeztervezés:
Legjobb hangtervezés:
Legjobb hangkeverés:
Legjobb vizuális effektusok:
Legjobb smink:
Legjobb eredeti filmzene:
Legjobb eredeti betétdal:
Legjobb animációs film:
Legjobb animációs rövidfilm:
Legjobb rövidfilm:
Legjobb dokumentumfilm:
Legjobb rövid dokumentumfilm:
Legjobb idegen nyelvű film: